Egyéb

Tíz fafaragó faragott reliefjei, száz méteren huszonegy képben több mint ezer esztendő jeles eseményeit mutatják be a honfoglalástól napjainkig.

Az egykori, Kossuth téri megyeháza, a volt Károlyi-kastély 1725-1727 között épült barokk stílusban. Udvari árkádos része később készült. A lépcsőház és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsai korabeli, szép munkák. Az udvaron hajdan emeletes börtönépület állt, ahol a megyei bíróság által elítélt rablók, betyárok töltötték büntetésüket. 1910-ben bontották le. Az egykori gazdasági épületeket a XX. században részben átalakították. Ma az ország 17 felzárkóztató Innovációs, Oktatási- és Közösségi Központjainak egyike működik az épületben, így külső- és belső megújuláson esett át az épület.

A Mindszenty-emlékhely az Esztergomi Főszékesegyházban, a Kincstár különtermében található. Mindszenty bíboros tárgyhagyatéka nem csak a művészi vagy anyagi értéke miatt, hanem a különleges személyes kötődések miatt is egyedülálló és érdekes. Az életszentség hírében álló főpásztor, a magyar nemzet történelmében jelentős szerepet betöltő főpap személyes emlékei egytől egyig elgondolkodtató, imádságra indító relikviák.

A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.

A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében található. A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak.

A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékkiállítás a legnagyobb korabeli hiteles helyszínen mutatja be lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor legtermékenyebb korszakát. Petőfi Sándor 112 verset, két drámát (Zöld Marci, Tigris és hiéna) és egy regényt (A hóhér kötele) is írt Szalkszentmártonban. A hazai bemutatóhelyek közül itt tekinthető meg a legtöbb olyan relikvia, műtárgy, amelyet Petőfi Sándor, illetve a szülei használtak.

A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának.

Aki belép ide, megérez valamit a hagyomány erejéből helyet talál, ahol megállhat a nap során, ahol gyertyát gyújthat a szeretteiért. Ha máshol nem is, de itt érdemes lassúnak lenni, körbesétálni, nézelődni. Teljen öröme a szép térben, a templom kórusának hallgatásában, a liturgiában és költözzön béke a szívébe! A győri Szent Ignác-templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Az egyhajós templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőkeretes évszám jelzi a templom felszentelését: 1641. A török hódítás után újjáépített városközpontjaink egyik legszebb barokk terén, a győri Széchenyi téren, mint szárnyait Nyugat felé kitáró óriási sas áll a Loyolai Szent Ignác-templom. Egyik oldalán a vele szervesen egybeépült rendház, másik oldalán az ugyancsak hozzáépült, a régit felváltó, megújított iskolaépület. Igen, kitárt szárnyakkal, mert várja szíve közepébe, a nagy barokk templomcsarnokba a híveket és iskolájába a fiatalokat

Nemzeti emlékhelyünk Somogyváron azt a Szent László király által 1091-ben alapított bencés apátság, ahova a lovagkirály francia szerzeteseket telepített le, ezzel jelképezve és erősítve a keresztény Magyarország európaiságát. A monostor a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb építménye volt.