
A galériában a kortárs magyar naiv művészet kiemelkedő alkotóinak festményei és egyéb munkái találhatók melyek az alapító és párjának magángyűjteménye. A galéria jelenleg nem üzleti céllal működik. A kiállított művek elsősorban a falu világát, a paraszti élet hétköznapjait, ünnepeit és hagyományait örökítik meg.
A galériában a kortárs magyar naiv művészet kiemelkedő alkotóinak festményei és egyéb munkái találhatók melyek az alapító és párjának magángyűjteménye. A galéria jelenleg nem üzleti céllal működik. A kiállított művek elsősorban a falu világát, a paraszti élet hétköznapjait, ünnepeit és hagyományait örökítik meg.

A galériában a kortárs magyar naiv művészet kiemelkedő alkotóinak festményei és egyéb munkái találhatók melyek az alapító és párjának magángyűjteménye. A galéria jelenleg nem üzleti céllal működik. A kiállított művek elsősorban a falu világát, a paraszti élet hétköznapjait, ünnepeit és hagyományait örökítik meg.

A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.
A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.

A Széphárom közösségi tér Budapest belvárosában, az Aranytíz Kultúrház társintézménye. A Szépháromnak a nagy múltú, kétszáz éves, belvárosi Horváth-ház ad otthont. Kiállítóterei időszaki kortárs kiállításoknak adnak helyet, legyen szó képzőművészetről, iparművészetről, egyéni vagy csoportos tárlatokról.

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.

A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.
A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.

A szolnoki Damjanich János Múzeum reprezentatív kiállító csarnoka, a Szolnoki Galéria Szolnok eredeti arculatát legjobban megőrző városrészében, a Tisza-partján áll. Az egykori zsinagóga 1899-ben épült fel, a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye, és a megyeszékhely kevés, építészeti remekműnek számító, műemléki védettségre érdemes épületének egyike.