Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A Fontana Filmszínház emeletén található a Hévízi Muzeális Gyűjtemény.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
1979 óta látogatható Boldogasszonyfán az itt élő Hoffer János, a népművészet mestere emlékkiállítása. A pásztor fafaragó egyéni és hagyományos tárgyai láthatók a kiállításon. A Helytörténeti gyűjteménnyel a helyi népi kultúra emlékeit igyekszünk bemutatni.
Itt állították ki a német nemzetiség múltbeli emlékeit, berendezési- és használati tárgyait, jellegzetes viseletét.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
