1979 óta látogatható Boldogasszonyfán az itt élő Hoffer János, a népművészet mestere emlékkiállítása. A pásztor fafaragó egyéni és hagyományos tárgyai láthatók a kiállításon. A Helytörténeti gyűjteménnyel a helyi népi kultúra emlékeit igyekszünk bemutatni.
Itt állították ki a német nemzetiség múltbeli emlékeit, berendezési- és használati tárgyait, jellegzetes viseletét.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
A Jászkunság első történetírójának, a Jászjákóhalmán született Kőhalmi Horváth Péternek nevét viseli a helytörténeti gyűjtemény, mely 1998-ban nyílt meg. Itt látható többek között a a Félegyházi Madonna. A hajdani polgári berendezési tárgyak mellett a kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit is bemutatják, emellett látható egy, a 30-as évekből származó fotósorozat, valamint a település múltját bemutató egyéb kiállítási tárgyakat is láthatunk. Külön helyiségben kapott helyet Laki Ida, helyi születésű festőművésznő alkotásaiból létrehozott galéria.
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Kapuvár mellett található egy alig 330 fős kis település, Hövej. A kis falu olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében: ez nem más mint a höveji csipke. Az év minden napján szeretettel várjuk kedves látogatóinkat a Höveji Csipke Múzeumba, ahol bepillantást nyerhetnek a csipkék csodálatos világába!
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
Gyöngyösön a Fő tér 10. szám alatt, a Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a 2007. június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek pénzverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul.
Az Inotai Hőerőmű tekintélyt sugárzó három óriás hűtőtornya csak úgy vonzza a tekintetet. Nem csoda, hiszen a szóban forgó gyártelep az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Gőzkazánjai és turbógenerátorai fél évszázadon át szolgáltattak áramot a hazai elektromos hálózatba. Vezetett sétatúrán az érdeklődők személyesen is megismerhetik Inota történetét, megtekinthetik az Inotai Hőerőmű egyszerre kísérteties és impozáns épületegyüttesének exkluzív belső tereit is.
Az Inotai Hőerőmű tekintélyt sugárzó három óriás hűtőtornya csak úgy vonzza a tekintetet. Nem csoda, hiszen a szóban forgó gyártelep az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Gőzkazánjai és turbógenerátorai fél évszázadon át szolgáltattak áramot a hazai elektromos hálózatba. Vezetett sétatúrán az érdeklődők személyesen is megismerhetik Inota történetét, megtekinthetik az Inotai Hőerőmű egyszerre kísérteties és impozáns épületegyüttesének exkluzív belső tereit is.
Az Inotai Hőerőmű tekintélyt sugárzó három óriás hűtőtornya csak úgy vonzza a tekintetet. Nem csoda, hiszen a szóban forgó gyártelep az 1950-es évek egyik legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt. Gőzkazánjai és turbógenerátorai fél évszázadon át szolgáltattak áramot a hazai elektromos hálózatba. Vezetett sétatúrán az érdeklődők személyesen is megismerhetik Inota történetét, megtekinthetik az Inotai Hőerőmű egyszerre kísérteties és impozáns épületegyüttesének exkluzív belső tereit is.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
A kiállítás a múlt század második felétől az 1950-es évekig mutatja be az írógépeket az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium kiállítótermében. A tanítási szünetekben 8- 14 óra között tudjuk a látogatókat fogadni, amennyiben az iskola nyitva van.
