A tájház épülete szlovák stílusban épült, közel 110 éves, a falu egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt épülete. A gyűjtemény közel 100 darabból áll, jól tükrözi a múltbéli népi tárgyi világot.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
A Honismereti Szakkör gondozásában álló gyűjteményt muzeológus segítségével a tagság rendszerezte. A kiállítás alaphangsúlya – a gyűjtemény összetételéből és természetéből következően – a néprajzi-helytörténeti, helyi ipar- és kereskedelem-történeti, vasúttörténeti, vagyis az életformát reprezentáló anyagon van. Helytörténeti kiállításunk megtekintéséhez bejelentkezés szükséges.
Központ a Zala völgyében - Zalaszentgrót címmel 2002-ben nyílt kiállítás a neves barokk műemlék, a Batthyány-kastély mellett meghúzódó árkádos folyosójú, egykori intézői-lak - Kiskastély - három termében.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
A Millennium évében egy közbirtokos házban jött létre Ivánc történetét, hagyományait és szokásait megjelenítő múzeum. A múzeumban kialakításra került szoba és konyha a régi idők életét eleveníti mg. A berendezési tárgyak és a különböző eszközök a népi kultúrához köthető tevékenységeken keresztül mutatják be a XXI. századi falusi életformát. A kiállítást szöveges magyarázó szövegek teszik teljessé. A történeti áttekintést nyújtó írások olvasásával átélhető és megérthető Ivánc múltjának sokszínűsége.
Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
Herman Lipót azok közé a művészek közé tartozott, akik a XX. század első évtizedeinek minden jelentősebb művészeti törekvéseinél meghatározó szerepet játszottak. A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A könyvtár galériájában látható állandó kiállítást Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezte.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteményét 1980-ban hozták létre azzal a céllal, hogy abban Magyarország egész területének ásványvilága minél teljesebben képviselve legyen. Múzeumunkban található a magyarországi ásványok legnagyobb és legteljesebb gyűjteménye. Fő célunk az ásványtan népszerűsítése, Magyarország ásványainak minél teljesebb begyűjtése, a hazai ásványlelőhelyek tudományos feldolgozása és az eredmények közkinccsé tétele a nagyközönség számára. Ezen kívül figyelmet fordítunk még a hazánkat övező Kárpátok ásványainak begyűjtésére is.
A város múltját és jelenét egy helyen bemutató gyűjtemény. Az épület egyik szárnya ad otthont a helytörténeti-néprajzi gyűjteménynek, megemlékezve az alapító Hegedűs Béláról is. A másik részlegben Kő Pál állandó kiállítása látható.
A Fontana Filmszínház emeletén található a Hévízi Muzeális Gyűjtemény.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
