A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár a Pécsi Egyházmegye történeti levéltára, amely 2015. december 27-én jött létre a Pécsi Püspöki Levéltár és a Pécsi Káptalani Levéltár szervezeti összevonásával. A szakmai szempontból indokolt egyesítést megelőzően szükség volt a két levéltár iratanyagának egy helyre költöztetésére, ezért a püspöki levéltár állománya átkerült a káptalani levéltár épületébe, ahol – a kutatómunka megkönnyítése érdekében – egy öt férőhelyes kutatóterem lett kialakítva.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.
Az egykori Batthyány-birtok tiszttartói lakjának négy helyiségében nyílott meg az a kiállítás, amely a 19-20. század parasztháztartásaiban előforduló legfontosabb ételféleségek alapanyagait, elkészítésük és fogyasztásuk tárgykészletét mutatja be.
Az öreg rádiókat bemutató kiállítás Perneky Sándor magángyűjteménye. Rádiók, gramaphonok- lemezjátszók, orsós és kazettás magnók, hangfalak, fejhallgatók, mikrofonok, erősítők, anódpótlók, transzformátorok, műszerek, kiegészítők, csődobozok.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
