Évekkel ezelőtt született meg a fejünkben egy gondolat. Mi lenne ha a nagyszülőktől, rokonoktól kapott, régóta őrzött kincseket megmutatnánk a nagyközönségnek? Innen még nagyon sok idő telt el! Végre sikerült! Nézd meg Te is!
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
A többfunkciós intézmény egy szervezeti egységben működik Felsőzsolca emblematikus, helyi védettség alatt álló épületében, a Bárczay-kastélyban. A déli szárnyban működik a Városi Könyvtár, a földszinti középrészben kapott helyet a település történetét a honfoglalástól napjainkig bemutató Helytörténeti Kiállítóhely. Az északi szárnyban, valamint az emeleten található közösségi termek adnak helyet kulturális rendezvényeknek.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
1997-ben nyílt meg a Ferencváros fejlődését és több mint 200 éves történetét bemutató állandó kiállítás az önálló helyet nyert Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben, mely nagyjából 60 négyzetméter alapterületen mutatta be elsősorban korabeli térkép- és fotóanyag segítségével a főváros e dinamikusan fejlődő, arculatát és városszerkezeti képét is gyorsan változtató kerületének múltját. A kiállításon helyet kapott a sokáig a kerületben élő festőművész,Tavaszy Noémi Ferencvárosról készült akvarell-sorozata.
Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum jelentős területi múzeummá fejlődött. Sokarcú gyűjteményéből válogatva komplex állandó kiállítást tár a látogatók elé, melyben bemutatja azokat a természeti és kulturális értéket, amelyek ezen a tájon születettek.
Az 1910-es években építtette a Fischl kereskedő család a kétszintes épületet, ami jelenleg a Helytörténeti Múzeumnak, házasságkötő teremnek, s a Régi műhelyek című helytöténeti kiállításnak ad otthont.
A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
A Putnok legrégebbi épületében - 1600-as években épült -, nyitotta meg kapuit a Gömöri Múzeum, mely 1987. február 27-e óta folyamatosan látogatható. A múzeum a történeti Gömör megye - elsősorban a magyarországi gömöri települések - történeti-néprajzi-kultúrtörténeti értékeit kutatja, feldolgozza, s mindezt a nagyközönség elé tárja. A múzeum helytörténeti, néprajzi gyűjteménye ma már közel 3000 tárgyból áll, jelentős az adattári és fotógyűjteménye is. Két állandó kiállítás a Dél-Gömör öröksége, illetve a Putnok és a Serényi család címet kapta.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Varsányi hagyományőrző termékek bemutatásának, kézműves termékek várásának helyszíne. Konferenciákat, rendezvényeket is tartanak itt.
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
