Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Keszthelyen a Játékmúzeum közel 10.000 darabból áll, és földrészünkön a legnagyobb. A századelő megkopott mackóival, csattogó lepkékkel és építőkockákkal kezdődik az emlékidézés, melyet a nyolcvanas évek slágerfigurái zárnak. Idősebbeknek közelmúlt, de a középkorúaknak gyermekkoruk kalandos, szívükben lakó kedvencei. A játékokon apró kezük lenyomatát vizslató felnőttek rövidebb mesébe lelkesülnek, hogy bizonyítsák a közös múltat a látottakkal. Az év minden napján várja a látogatókat.
Keszthelyen a Játékmúzeum közel 10.000 darabból áll, és földrészünkön a legnagyobb. A századelő megkopott mackóival, csattogó lepkékkel és építőkockákkal kezdődik az emlékidézés, melyet a nyolcvanas évek slágerfigurái zárnak. Idősebbeknek közelmúlt, de a középkorúaknak gyermekkoruk kalandos, szívükben lakó kedvencei. A játékokon apró kezük lenyomatát vizslató felnőttek rövidebb mesébe lelkesülnek, hogy bizonyítsák a közös múltat a látottakkal. Az év minden napján várja a látogatókat.
Keszthelyen a Játékmúzeum közel 10.000 darabból áll, és földrészünkön a legnagyobb. A századelő megkopott mackóival, csattogó lepkékkel és építőkockákkal kezdődik az emlékidézés, melyet a nyolcvanas évek slágerfigurái zárnak. Idősebbeknek közelmúlt, de a középkorúaknak gyermekkoruk kalandos, szívükben lakó kedvencei. A játékokon apró kezük lenyomatát vizslató felnőttek rövidebb mesébe lelkesülnek, hogy bizonyítsák a közös múltat a látottakkal. Az év minden napján várja a látogatókat.
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
A Káptalandomb földrajzi elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva kiemelkedő szerepet játszik Győr életében. Sokszor nevezzük a város szívének is, nemcsak a szakrális életben betöltött szerepe miatt. Központjában a Szent István korában alapított székesegyház áll, de itt található a középkori eredetű Püspökvár, valamint Magyarország egyik leggazdagabb egyházművészeti gyűjteménye is. E gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjai – mintegy 90 csodás és különleges liturgikus tárgy – immár a nagyközönség számára is megtekinthetővé válik. A közel kilencven darab liturgikus ötvöstárgyat és textil-műremeket bemutató tárlat a bazilikán belül tekinthető meg,
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Hévíz Egregy településrészén, a borozósor felé vezető út mellett látható a sokak által „zöld templomnak” is nevezett Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel.
A Jobbágyi melletti Nagy-hársas csúcson épült a geodéziai mérőtorony ami ma kilátóként működik. A tetejéről körpanorámás látványt nyílik Mátrára és a Mátraaljára.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.
Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.
A Tamás-hegyen álló háromemeletes Jókai-kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, Balatonfüredre és a Tihanyi-félszigetre. A kilátó a Lóczy- barlangtól jelzett turistaúton is megközelíthető.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt. Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt.
Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt. Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt.
Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt. Az 1848-49-es szabadságharc után néhány hónapig a településen rejtőzött Jókai Mór. Bujdosásának állít emléket a református templommal szemben található Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Jókai ház szomszédságában található a falu református temploma, ahol emléktábla jelöli azt a helyet, ahol az író istentiszteleteken helyet foglalt.
