Látnivaló

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

Fedezze fel Dereszla kincseit. A Kincsestár multimédiás eszközökkel felszerelt, minden korosztály számára érdekes és látványos kiállítással várja a látogatókat, ahol megismerhetik a térség történelmét, kultúráját, természeti értékeit és híres régészeti leletanyagait.

A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.

Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.

A Karapancsai Kastély és Major kerttörténeti tanösvényén végigsétálva megismerhetjük a kastélypark történetét, a 2015-ben rekonstruált neobarokk díszkertet, információt kapunk az egykori fejedelmi vadászatokról, a környékbeli sokác nemzetiség kultúrájáról. A tanösvény útvonala végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten.

Intézményünk ars poetikája múltunkat, gyökereinket kutatni, feltárni, ápolni és tudásunkat átadni utódainknak. Sajátosságunk, hogy három helyszínen három arculattal rendelkezünk. A mátyásföldi villa, a cinkotai parasztporta és az árpádföldi emlékhely mind a miénk, kerületieké. A kiállítások mindhárom helyszínen díjmentesen látogathatók.

Az erőd látható maradványai Dunakeszit is hamarosan UNESCO világörökségi helyszínné tehetik, hiszen folyamatban van a birodalmi Duna határ magyarországi szakaszának Világörökséggé nyilvánítása.

Keszthelyhez kötődő híres személyek emléktáblái. A Keszthelyi Pantheon a Goldmark Károly Művelődési Központ épületében, a város sétálóutcájában, az egykori városháza lépcsőházban található. Kapualjában és a lépcsősorok falán láthatók azok a híres emberek, akik valamilyen módon kötődtek Keszthelyhez, így Szendrey Júlia, Goldmark Károly, Egry József, Schwarz Dávid, Asbóth Sándor és Batsányi János stb. emléktáblája.

A tradicionális kesztyűgyártás már több mint 150 éves múlttal rendelkezik Pécs városában, nagysága és egyedisége abban rejlik, hogy az évtizedek során megőrizte filozófiáját és klasszikus eljárásait, ötvözve a mai divat diktálta trendekkel és technikákkal.

Kétvölgy az Őrségben, a magyar-szlovén határon fekszik. A falu határában, a 367 méteres Katalin-hegyen áll a kilátó. A hegytetőn álló kilátóról igen messzire elláthatunk páramentes, szép idő esetén. Az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy és a Vendvidék csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal.