Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
Márk Gergely, az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez. Célunk Márk Gergely nemesítő rózsafajtáit megőrizni, egy látogatható kertben bemutatni a gyűjteményt.
A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha).
Helytörténeti, néprajzi, iparművészeti, agrártörténeti jellegűek a kiállítások, amelyek évente 2-szer kerülnek megrendezésre, helytörténeti, háziipari, népművészeti és iskolatörténeti anyagokból.
A Martinek Emlékház városunk egyik különlegessége, melyben az alkotásai mellett a művész életének dokumentumai is helyet kaptak. Jelenleg nem látogatható.
Öreg Prés Butikhotel egyik gyöngyszeme az eredeti, 300 éves sváb parasztház, a Márton-ház. Igazi kuriózumnak számít, hogy a ház kívül-belül a magyarországi németek életét tükrözi.
