Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye a Széchenyi István téri székházépület harmadik emeletén található. Ma itt az Akadémiával, annak történetével kapcsolatos alkotásokat láthatnak a látogatók. A termekben azonban – melyeket már kezdettől fogva, s ezt az 1861-ben készült tervek is bizonyítják, képtár céljaira szántak – eredetileg más alkotások voltak megtekinthetők. Mielőtt azonban az érdeklődő a Gyűjtemény történetét megismerné, egy kis virtuális sétára invitáljuk jelenlegi kiállításunkon, amelynek írásos anyaga vezetőként is szolgálhat a látogató számára.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja sokoldalú tevékenységével az itt élő németek hagyományainak, kultúrájának és nyelvének ápolását szolgálja. Politikai, kulturális és tudományos rendezvények központja, de találkozóhely is, ahol szívesen látott mindenki, aki érdeklődik a német nyelv, kultúra és az európai gondolatiság iránt.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.
A tájházban bemutatott régi bútorok, fényképek, különböző használati eszközök bemutatják Magyarszék település régi lakóinak életvitelét, szokásait, népviseletét. A tájház udvarán lévő bormúzeumban pedig helyi termelők segítségével ismerhetik meg a látogatók a borkészítés tudományát.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
Majki Kamalduli Remeteség, a néma barátok otthona. A 17 cellaházból, rendházépületből (foresteria) és a remeteség szívében magasodó, egykori templom megmaradt tornyából álló barokk műemlékegyüttes kiemelkedő emlékünk.
