Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Az egykori malom kéménye köré épített fémszerkezetes kilátó Nagyér falu déli szélén áll, saját parkolóval, fedett pihenővel. 24,5 m magas és 144 lépcsőfok vezet fel a tetejéig. A kanyarokban kis pihenőhelyeket is kialakítottak. Fentről csodás körpanoráma tárul a környező településekre.
A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsőként alapított állatkert 17 hektáron mutatja be öt földrész 170 fajának mintegy 900 példányát.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A debreceni Nagyerdő egyik legszebb épülete 1912-ben épült fel Fried és Adorján építőmesterek tervei alapján. A 42 méter magas Víztorony a hatvanas évek óta a Debreceni Egyetem klinikáinak biztonsági vízbázisa, e feladatát a rekonstrukciót követően is zavartalanul ellátja. Az épület vízterében nagyságrendileg 1000 köbméter víz található. A komplex felújításnak köszönhetően nem csak az épület újult meg, de a Víztorony új tereket és új funkciókat kapott, így joggal kerülhet Debrecen legkeresettebb turisztikai célpontjai közé és válhat úgy a kirándulók, mint a helyiek közkedvelt találkozóhelyévé.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben működő magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak. Az aukciós anyagot bemutató színvonalas kiállításaik, katalógusaik és különféle nyomtatványaik, valamint az árveréseik iránt tapasztalható nagy, magyarországi és nemzetközi érdeklődés igazolja, hogy a Nagyházi Galéria ma a magyar műtárgypiac egyik vezető és meghatározó szereplője. A Nagyházi Galéria sikerét a szakemberei; művészettörténészek, műtárgybecsüsök és restaurátorok felkészültsége, hozzáértő, megbízható munkája szavatolja.
Nagyhegyes megalakulásának 50. évfordulójára, 2002-ben készült el a Tájház, amely küllemében és belső elrendezésében ugyanolyan, mint amelyekbe 1952-ben beköltöztek a lakók. Helyi lakosok felajánlásai tették korhűvé a házat.
1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. A köztudatban az 1941-1952 közötti tulajdonosa után Lázár-villaként él. A Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A Nagykanizsai-kilátó a Nagykanizsai Parkerdő látványossága. Az ország egyik legmagasabb kilátója, melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok. A kilátó különlegessége, hogy korábban olajfúrótorony volt, melyet felújítottak. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. A torony megmászása nem kis bátorságot és izomerőt igényel, de az elénk táruló látvány kárpótol mindezért.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és - beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
