Látnivaló

A Pesterzsébeti Múzeum 2006. márciusában nyitotta meg új, Rátkay-Átlók Galériáját, mely a korábbi Világosság Mozi épületének teljes felújításával és korszerűsítésével jött létre. Az 1960-64 között Pesterzsébeten működő ÁTLÓK művészcsoport képzőművész alapítói Czétényi Vilmos, Gaál Imre és Rátkay Endre festőművészek. 2008-tól már mindhárom művész alkotásait láthatják az érdeklődők a galéria kiállítótermeiben.

A péterhidai vízimalom (korábbi tulajdonosairól ismert Széchényi-malom, Jeki-malom vagy Ratalics-malom néven is) a Somogy megyei Péterhida egyik értékes műemléke. A faluban (valószínűleg ennek az épületnek a helyén) már korábban is működött malom, a mai épület 1810-ben épült, a 20. század második felében azonban beszüntette tevékenységét. 2015-ben felújították, azóta turisztikai látványosság. A település címerében látható malomkerék is erre az épületre utal.

Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.

A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Célunk a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.

A múzeum gyűjteményét kezdettől fogva meghatározza Petőfi kultuszának az ápolása, hiszen a költő 1835-1838-ig az ekkor fénykorát élő evangélikus Schola Latina termeiben szívta magába a kor legfontosabb tudományos ismereteit, szellemiségét.

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.

A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.

A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.