Látnivaló

Budapest szívében található a modern Keren Or Kulturális Központ és Zsinagóga. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeli közösségnek. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika és könyvesbolt is található.

Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.

2021-ben nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben a TIT irodaházaként működő épületben Újbuda új zsinagógája, azzal a céllal, hogy otthont adjon a környék zsidó közösségének.

A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.

Miklósfai Arborétum arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

Fedezze fel Hajdúszoboszló „múzeumi negyedét”! A gyógyfürdőtől 1000 méterre található Bocskai István Múzeum három épületben hét állandó kiállításon mutatja be Hajdúszoboszló kulturális örökségét. A kiállítások interaktív múzeumi élményt nyújtanak. A látogatók a történeti kiállításban kézbe vehetik a hajdúk fegyvereit és írhatnak palatáblán, a Retró-kiállításban kipróbálhatnak egy „Trabant-szimulátort”, a helytörténeti kiállításban pedig felpróbálhatják a helyiek hagyományos viseleteit. Míg a művészeti kiállításokban Picasso és Chagall alkotásai, addig a Fejedelmi Kincstárban a Bocskai-korona és -jogar másolatai tekinthetők meg.

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

A Pákozdi Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található, 1,6 hektáros területen helyezkedik el. A Katonai Emlékpark területe kegyeleti terület, méltósága törvényileg védett. A Nemzeti Emlékhely nemcsak a TÖRTÉNELMET kedvelők számára nyújt kitűnő kirándulási célpontot, de a KALANDOT, az ÉLMÉNYT és a KULTÚRÁT keresőknek is nagyszerű helyszín. Ha a parkban körülnéz, egy csodálatos – a Velencei-tó és a Velencei-hegység között fekvő - földrajzi környezetet, s benne egy szépen kialakított parkot lát számos emlékművel, kiállítási felülettel és interaktív lehetőséggel.

A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.