Látnivaló

A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.

A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.

Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.

1908-ban nyitották meg a nagyközönség előtt a múzeumnak és könyvtárnak is otthont adó Kultúrpalotát, a mai Savaria Múzeum épületét. Az intézmény régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őrzünk. Régészeti műtárgyaink között nemzetközi mércével is kiemelkedő helyet foglalnak el a Sé melletti őskori település, a velemi kelta fellegvár vagy az antik Savaria életét bemutató kincsek és leletek. Itt található Közép-Európa legnagyobb pannon korú ősnövénygyűjteménye, de hazai viszonylatban kimagasló példányszámú növény- és rovargyűjteménnyel is büszkélkedhetünk. A Történettudományi Osztály legszebb tárgyi emlékei a dualizmus kori Szombathely mindennapjait idézik, és itt őrizzük Vas megye népművészeti kincseinek legszebb darabjait.

Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.

Az egyedülálló Múzeum utcában, hivatalos nevén a Káptalan utcában számos érdekesség, különleges látnivaló található. Schaár Erzsébet Utca című sokalakos kompozíciójának fő terét egy utca képezi, amelyet életnagyságú emberalakok, köztük ismert személyiségek portréi népesítenek be.

Káld közelében, a Farkas-erdő szélén álló szoknyás harangláb formájú Scherg Lőrinc kilátó tetővel fedett 12 m magas kilátószintjéről beláthatjuk a Kemenesalját és a Kemeneshátat. A kilátó egész évben szabadon látogatható.

Schrammel Imre (1933 – ) Kossuth-díjas keramikusművész alkotásai „hazatértek”: szülővárosában, Szombathelyen kaptak végleges és méltó helyet a frissen kialakított Schrammel-gyűjteményben. A város új kulturális intézménye a Múzeumok Éjszakája nyitórendezvényeként nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.

Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.