Látnivaló

A színes népviseletéről, hímzéseiről híres, a Sárközhöz sok szállal kötődő Sió menti falu néprajzi gyűjteménye egy XIX. századi parasztporta épületeiben látható.

A siófoki evangélikus templom a Balaton-parti város egyik büszkesége, mely Makovecz Imre világhírű építészmérnök tervei alapján 1990-ben készült el. Fából készült szerkezete lenyűgöző, jellegzetes északi kapujának díszítése pedig angyalszárnyat jelképez. Az épület finn segítséggel épült és a siófoki Oulu parkban látható, a park az Oulu nevet egy finn városról kapta, amely város Siófok testvérvárosa. A Makovecz Imre tervei alapján épült templomot 1990-ben, a gyülekezeti házat 1992-ben szentelték fel. A siófok evangélikus templom orgonája a jelentős budapesti orgonaépítő cég, az Aquincum utolsó munkái közül való, 2004-ben készült el. 17 sípsoros, mechanikus, csúszkaládás rendszerű hangszer. Hangzása a barokk ideákat követi.

A siófoki református templom terveit a SIÓBAU Tervezőiroda munkatársai, Ripszám János Ybl-díjas építész, Pápay György építész, valamint egy statikus tervező, Madarász András készítették. A templom felszentelésére 1994-ben került sor. A siófoki református templom orgonája digitális hangszer. Az orgona az angol Phoenix cég gyártmánya, templomi célokra, illetve hangversenyorgonának készült. Hangzásának monumentalitása, tisztasága, nagy teljesítményű erősítőrendszere alkalmassá teszik magas szintű hangversenyek során történő használatra.

A Víztorony Siófok legemblematikusabb épülete, amely a város szívében emelkedik a magasba. A torony 2012-ben, építésének 100. évfordulóján újult meg teljes egészében. A műemlék különlegessége, hogy a toronyba, az épület kilátó szintjeire 2 panorámalifttel juthatnak fel az érdeklődők. A magasban a lélegzetelállító balatoni panoráma tárul fel. Teljes 360°-ban körbejárható akadálymentes kilátás a Balatonra és Somogy megyére. Lélegzetelállító naplementék, izgalmas felfedezése a tájnak, ameddig a szem ellát. A Víztorony kávézója nem csak a testnek, de felüdülés a szemnek is.

Felejthetetlen látványban lesz részük, ha ellátogatunk Fonyód városában a Sipos-hegyre, ahová kellemes, egy fél órás könnyű sétával a Balaton felőli hegyfalon végig vezető sétányon érhetünk el. A kilátóból egyedülálló balatoni kép tárul elénk, Keszthelytől Balatonkeneséig láthatjuk az egész Balatont.

Magyarország egyik legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

A Sisakvirág tanösvényt a PERIURBAN Parks pályázat támogatásával készítettük el. A pályázatban 14 európai uniós partner vett részt, akik város körüli zöldterületek, parkok, tradicionális mezőgazdasági területek kezelői. A pályázat megvalósítása során megfogalmazódott bennünk, hogy a városok folyamatos növekedésével ezen zöldterületek jelentősége és sérülékenysége egyre nő.

A Smidt Múzeumot 1968-ban alapította Dr. Smidt Lajos (1903–1975), nyugalmazott kórházigazgató, sebész főorvos, aki Szombathely városának és Vas megye közönségének ajándékozta értékes magángyűjteményét. A múzeumnak otthont adó műemlék épület 1772–73-ban a középkori vár falaira épült. A múzeum udvarán látható a Szombathelyen 1897-től 1974-ig közlekedő villamos egyik utolsó kocsija, amely az intézmény sokszínű múzeumpedagógiai kínálatához nyújt újabb témát és helyszínt.

Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.