Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.

Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.

Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.

Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.

Veszprém egyik jelképe az eredetileg őrtoronynak szánt Tűztorony. A Veszprémi Vár déli végében elhelyezkedő 48 méter magas torony középkori eredetű. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk Veszprém városrészeire. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.

A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. Gyorslifttel lehet feljutni az üvegfalú eszpresszóig. Az étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van, a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. A pécsi kilátó az ország legjobb adottságú, legtöbb látnivalót kínáló kilátója, ahonnét tiszta időben akár 100 km-re is el lehet látni.
A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. Gyorslifttel lehet feljutni az üvegfalú eszpresszóig. Az étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van, a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. A pécsi kilátó az ország legjobb adottságú, legtöbb látnivalót kínáló kilátója, ahonnét tiszta időben akár 100 km-re is el lehet látni.

A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll. Gyorslifttel lehet feljutni az üvegfalú eszpresszóig. Az étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van, a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. A pécsi kilátó az ország legjobb adottságú, legtöbb látnivalót kínáló kilátója, ahonnét tiszta időben akár 100 km-re is el lehet látni.

Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.

Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.