Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A boldogkőújgalui községi tájházban látható tisztaszoba, régi konyhai felszerelések, szövőszékek és az állattartáshoz, növénytermesztéshez szükséges eszközök.
Itt élt az Irinyi család, Irinyi János a gyufa feltalálója és testvére Irinyi József az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc márciusi ifjainak jeles alakja. Nekik állít emléket az Irinyi emlékszoba.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. A tóban telepített hal, elsősorban ponty, amur, csuka, süllő, keszeg és kárász fogható.
Állatkert a Csepeli-sziget szívében. Állatparkunkban a hazai háztáji és őshonos magyar fajoktól kezdve számos egzotikus állatfajjal is találkozhat. Látogatóinkat igazi kaland várja, ahol közelről ismerkedhetnek meg az állatok életével, különleges tulajdonságaival és mindennapjaival.
A Zugfőzde Pálinkamúzeumban megismerkedhetnek a pálinkafőzés magyarországi történetével, bepillanthatást nyerhetnek a tiltott pálinkafőzés trükkjeibe illetve megtudhatják, hogy mi a kapcsolat Visegrád és a pálinka között.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai.
