Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A látogatók megismerhetik a Badacsony hegy környékének élővilágát, geológiáját és kultúrtörténetét két kiállító teremben, interaktív tárlatvezetéssel, gyerekeknek is! A bemutató terekben audiovizuális eszközök, filmek, szöveges és képi dokumentumok, valamint kiállítási tárgyak teszik teljessé az élményt. A helyszínre látogatók képzett vezetőkkel túrázhatnak szárazon és - a látogatóközpont saját kenuival és kajakjaival - vízen is.
A látogatók megismerhetik a Badacsony hegy környékének élővilágát, geológiáját és kultúrtörténetét két kiállító teremben, interaktív tárlatvezetéssel, gyerekeknek is! A bemutató terekben audiovizuális eszközök, filmek, szöveges és képi dokumentumok, valamint kiállítási tárgyak teszik teljessé az élményt. A helyszínre látogatók képzett vezetőkkel túrázhatnak szárazon és - a látogatóközpont saját kenuival és kajakjaival - vízen is.
A látogatók megismerhetik a Badacsony hegy környékének élővilágát, geológiáját és kultúrtörténetét két kiállító teremben, interaktív tárlatvezetéssel, gyerekeknek is! A bemutató terekben audiovizuális eszközök, filmek, szöveges és képi dokumentumok, valamint kiállítási tárgyak teszik teljessé az élményt. A helyszínre látogatók képzett vezetőkkel túrázhatnak szárazon és - a látogatóközpont saját kenuival és kajakjaival - vízen is.
Szerszámok, fotók, dokumentumok, bádogos munkák a régi időkből. Szabó Tamás magángyűjteményében egykori kaposvári mesterek szerszámai, munkái láthatók. Megismerhető a bádogosszakma sokoldalúsága. A kiállított munkák őrzik a mesterek ötletességét, művészi kézügyességét is.
Az Alföld kis `ékszerdoboza`, a Baghy-Szinyei Merse kúria, egyedülálló műemlék borospincéjével. A Kúria zenei és kulturális rendezvényeknek biztosíthat igényes, természet közeli és újszerű helyszínt A Szinyei Merse műemlék pince is látogatható előzetes egyeztetés alapján.
A település és a térség büszkeségének számító műemlék szélmalom és a kúria épület megújult, az épületek régi fényükben pompázva várják a látogatókat. Kialakításra kerül egy tanösvény is, amely a kúria épületet és a szélmalmot köti össze.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
Az egykor a Kacsics nemzetség által emelt Baglyaskő várának maradványai mellett található a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont Salgótarjánban. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat. A beltéri kiállítóhelyen Salgótarján környékének kultúrtörténeti és földtani értékeivel ismerkedhet meg a látogató. A látogatóközpont körüli parkban és a Baglyas-kő Természetvédelmi Területen tanösvény mutatja be a tájegység természeti értékeit és honos fás szárú növényeit.
A Malomvölgyi-tó fölé magasodó domb tetején áll a kő alapra épített Bagolyvár-kilátó, melyet 1980-ban építettek. Innen nagyon szép körpanoráma nyílik Pécs irányába, és Malomvölgyi-tó környékére.
A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom kiemelkedő vezető egyéniségének és mártírjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének pálkövei háza. Emlékmúzeumként 1966. július 10-én, a neves politikus születésének 80. évfordulóján nyílt meg.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik... A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark különleges helyszíne. Ennek a helynek különleges atmoszférája, kisugárzása van. A Péliföldszentkeresztről induló Szent-kút Tanösvény a bajóti Öreg-kőhöz, Komárom-Esztergom megye első - 1941-ben védetté nyilvánított természetvédelmi területéhez vezet.
