Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
A múzeum a megyei történeti muzeológia központja. Egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. Különleges értékű egysége a Salgótarjánban élt Balázs János cigány festő képzőművészeti és kézirat anyaga.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
Doroszlói Szentkút Segítő Szűz Mária Egyházmegyei Kegyhely. Délvidék központi búcsújáróhelye. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsújáró helye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen jönnek ide.
Kortárs magyar képző- és iparművészeknek rendez kiállításokat, de évente egy-két alkalommal lehetőséget ad külföldi művészeknek is a bemutatkozásra.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A kiskundorozsmai szélmalom egyike Magyarország működőképes szélmalmainak. A robosztus épületek mindig is nevezetességnek számítottak, magukra vonták a figyelmet. Kiskundorozsmán az első szélmalom 1801-ben épült. Az 1873-as malom kataszter alkalmával volt 23 szélmalma Dorozsmának1905-ben már 23 szélmalom állt a községben. A legtovább kitartó, ma is látható malmot Czékus Andor építette.
A ház 1847 -ben épült, négyosztatú épület – nagyszoba – konyha /pitvar – kisszoba – kamra. Az ajtók, ablakok az eredetiek. A XX. század elején építették hozzá a faoszlopos ámbitust és a nyári konyhát.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
