Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.
Az El Greco Kávéház, Galéria és Vendégház Esztergomban a Vízivárosban, a Várhegy tövében található meg.
A földszinten és emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be. Fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt.
Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben. Feladatunk az oktatás és kutatás mellett az, hogy látogatóink kellemes környezetben tölthessék idejüket, miközben megismerkednek a növényvilág csodáival.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
Megújult arculattal, egyedülálló látnivalókkal várja az érdeklődőket, magánszemélyeket éppúgy, mint a rendhagyó órára érkező általános vagy középiskolai diákokat a ELTE TTK Természetrajzi Múzeuma Budapesten. A látnivalók közül kiemelendő az 1774 óta létező Ásvány- és Kőzettár, amelynek legfontosabb darabjait ma is a 19. századból fennmaradt, műemlékké nyilvánított bútorzat őrzi.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A tanösvény 9 kilométeres hosszán 11 állomás van. A tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az útvonal érinti Kakpusztát, lápokat és mocsarakat, egykori lakó- és gazdasági épületek még fellelhető maradványait. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A tanösvény 9 kilométeres hosszán 11 állomás van. A tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az útvonal érinti Kakpusztát, lápokat és mocsarakat, egykori lakó- és gazdasági épületek még fellelhető maradványait. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A tanösvény 9 kilométeres hosszán 11 állomás van. A tanösvény a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben található terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az útvonal érinti Kakpusztát, lápokat és mocsarakat, egykori lakó- és gazdasági épületek még fellelhető maradványait. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
