Felfedezésre váró nevezetességek, látványosságok.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.

A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.
A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.

A Fekete-feji örökerdő tanösvény a Hárs-hegyi „kistestvére”, amely tőle északi irányban, Adyliget határában emelkedik. Keskeny tanösvény vezet fel rá, amely alsó szakaszán szálalóerdőket és lékeket láthatunk, felső szakaszán pedig „őserdőket” sok holtfával és vadregényes formavilággal. A környéket különösen április második felében, a keltikék virágzása idején érdemes felkeresni.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.

Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.

Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.

Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

Az útvonal kézzel fogható információkat nyújt a zselici erdő életéről: változatos élőhely-típusokat, különféle fafajokat, csodás lágyszárú növényeket, és akár rejtett életmódú állatokat lehet megismerni. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.

A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.
A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.

A belváros szívében, a Dóm tértől egy percnyi sétára található a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelye, a Fekete ház. A gyönyörű neogótikus épület értékes kiállítások színhelye. Az itt tárolt anyag történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti részre bontható. Különleges darab például Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, a puskaműves céh 18. századi serlege. Az iparművészeti gyűjtemény tárgyai közül kiemelkednek a hímzett és festett textilek. Az irodalomtörténeti gyűjtemény zömét három szegedi író, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Tömörkény István munkássága teszi ki, de jelentősnek mondható a Budai György- és a Radnóti Miklós-anyag is. A patinás épület földszintje és emelete értékes időszaki kiállítások helye.

A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.

A Fekete-hegyi Eötvös Károly-kilátóból csodálatos panoráma kilátás tárul a Káli-medencére a Hegyestűre és a tanúhegyekre valamint a Balatonra. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található, amely a szentbékkállai templomtól kiindulva a sárga jelzésről csatlakozik le a kőkereszttől a kék túraútvonalra. Köveskál felől a Töttőskáli templomrom irányába és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.

Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.
Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.

Mikóházától 3 km-re fekvő Fekete-hegy 581 m magas csúcsán áll a Fekete-hegyi kilátó, melyből rendkívüli körpanoráma tárul a látogató szeme elé. A 13 m magas fakilátóból lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre. A kilátóhoz a falu pincesorától 3,5 km-es, 6 állomásos tanösvény vezet.