Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A Látogatóközpontban otthont kapó Tourinform Győr munkatársai hasznos kiadványokkal, naprakész információkkal fogadják az érdeklődőket. A magyar mellett angol és német nyelven nyújtanak teljes körű tájékoztatást a városról. Az irodában koncertekre, opera- és színházi előadásokra, fesztiválokra, kiállításokra, sporteseményekre, valamint egyéb rendezvényekre is értékesítenek belépőjegyeket.
A Látogatóközpontban otthont kapó Tourinform Győr munkatársai hasznos kiadványokkal, naprakész információkkal fogadják az érdeklődőket. A magyar mellett angol és német nyelven nyújtanak teljes körű tájékoztatást a városról. Az irodában koncertekre, opera- és színházi előadásokra, fesztiválokra, kiállításokra, sporteseményekre, valamint egyéb rendezvényekre is értékesítenek belépőjegyeket.
A Látogatóközpontban otthont kapó Tourinform Győr munkatársai hasznos kiadványokkal, naprakész információkkal fogadják az érdeklődőket. A magyar mellett angol és német nyelven nyújtanak teljes körű tájékoztatást a városról. Az irodában koncertekre, opera- és színházi előadásokra, fesztiválokra, kiállításokra, sporteseményekre, valamint egyéb rendezvényekre is értékesítenek belépőjegyeket.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A kilátótorony 2017-ben került átadásra és körpanorámás kilátást nyújt a somogyi tájra és a Balatonra. Az Örökkévalóság parkban helyezkedik el, turisták számára könnyen megközelíthető.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
