Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.

A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.

A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.

Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.

Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.

Az ELTE Füvészkert Huzella Kert természetvédelmi- és öko-turisztikai állomás a Duna nyugati oldalán. A főként örökzöldeket tartalmazó gyűjtemény a domborzatot követő ligetes szerkezetben helyezkedik el. A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínál változatos élőhelyet. A kertben források és lépcsőzetes mederben kialakított tórendszer található.
Az ELTE Füvészkert Huzella Kert természetvédelmi- és öko-turisztikai állomás a Duna nyugati oldalán. A főként örökzöldeket tartalmazó gyűjtemény a domborzatot követő ligetes szerkezetben helyezkedik el. A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínál változatos élőhelyet. A kertben források és lépcsőzetes mederben kialakított tórendszer található.

Az ELTE Füvészkert Huzella Kert természetvédelmi- és öko-turisztikai állomás a Duna nyugati oldalán. A főként örökzöldeket tartalmazó gyűjtemény a domborzatot követő ligetes szerkezetben helyezkedik el. A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínál változatos élőhelyet. A kertben források és lépcsőzetes mederben kialakított tórendszer található.