Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A Gyürky-Solymossy Kastély és Park Bátonyterenye (Kisterenye) szép műemléke. A barokk kastély a XVIII. században épült. A kastélyt körülölelő - a Zagyva és a Tarján patak találkozásánál - 13 hektáros angolparkszerű kertben több mint 120 fafaj él.
Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.
Varsányi hagyományőrző termékek bemutatásának, kézműves termékek várásának helyszíne. Konferenciákat, rendezvényeket is tartanak itt.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
