Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
A városháza 59 méter magas tornyát a város legtávolabbi részéből is lehet látni, és jó esetben hallani is. A városháza tornyából az e tájhoz kötődő - Fújdogál a szél az öreg Duna felől kezdetű népdal hangzik fel óránként, valamint 11 és 17 órakor Reményi Attila győri zeneszerző által komponált kétperces harangjáték szólal meg. A régi óra 8 évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult, s helyét kvarcvezérlésű óra foglalta el. A másodperc pontossággal működő óraműben a dallamjátékok mellett elektronikus úton előidézett harang üti a negyed és egész órákat is.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Hazánk egyik legegységesebb építészeti jegyekkel rendelkező pincefaluja Györköny, szeretettel várja vendégeit. A Tolna megyében található györkönyi Pincehegyen több mint 300 présházat találhatunk sok-sok utcácskára tagolva, diófákkal körbevéve. Györkönyben jellemző borfajták: Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Olaszrizling, Cserszegi Fűszeres.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A kilátótorony 2017-ben került átadásra és körpanorámás kilátást nyújt a somogyi tájra és a Balatonra. Az Örökkévalóság parkban helyezkedik el, turisták számára könnyen megközelíthető.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A kastélynak 67 hektáros kertje van, és ez teszi igazán nevezetessé. Az államosítás után a park pusztulásnak indult, 1952-ben előbb kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, majd 1954-ben az Erdészeti Kutatóintézet vette kezelésbe, és dendrológiai rezervátummá nyilvánította. Ma a kastély az Országos Erdőgazdálkodási Igazgatóságé, az arborétum pedig a Román Tudományos Akadémiáé.
A Gyürky-Solymossy Kastély és Park Bátonyterenye (Kisterenye) szép műemléke. A barokk kastély a XVIII. században épült. A kastélyt körülölelő - a Zagyva és a Tarján patak találkozásánál - 13 hektáros angolparkszerű kertben több mint 120 fafaj él.
