A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
1993-ban nyitotta meg kapuit a hazai és hazánkba látogató, borkultúrát ismerő és ismerni vágyó közönség számára. A közel 650 m2-es ódon hangulatú, télen-nyáron kellemes klímát biztosító pincerendszer ad otthont a Múzeumnak, kóstoló utcának, Pálinkatárnak és a `borshop`-nak.
A nemzetközi Modern Múzeum a legfiatalabb a hajdúszoboszlói kulturális intézmények között. A múzeum a hazai és nemzetközi kortárs művészetet mutatja be a 20. század elejétől kezdve napjainkig.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A Néprajzi Múzeum nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
A Noszlopy-kúria múzeumi kiállítóhely. Épülete Noszlopy Gáspár (1820-1853), 1849-es somogyi, majd dél-dunántúli kormánybiztos egykori szülőháza. A műemlék jellegű épület a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. Az 1981-ben készült állandó kiállítás, mely a Somogy a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharc idején címet viselte, jelenleg nem látogatható. 1997 tavaszán lebontásra került. Az épület jelenleg felújítás alatt áll.
Keszthely sétálóutcáján található a nosztalgiamúzeum, benne pedig egy giccsgyűjtemény, melyben az elmúlt évszázad hétköznapi használati és dísztárgyai, emléktárgyai láthatóak majd. Műfaji meghatározás nélkül megtalálható itt minden, ami érdekes, látványos és múltidéző. Az 1800-as évektől a retróig, mára elfelejtett használati tárgyak, Ízlésvilágunkból kikopott dísztárgyak és külön kiállításként Giccs Múzeum.
Keszthely sétálóutcáján található a nosztalgiamúzeum, benne pedig egy giccsgyűjtemény, melyben az elmúlt évszázad hétköznapi használati és dísztárgyai, emléktárgyai láthatóak majd. Műfaji meghatározás nélkül megtalálható itt minden, ami érdekes, látványos és múltidéző. Az 1800-as évektől a retróig, mára elfelejtett használati tárgyak, Ízlésvilágunkból kikopott dísztárgyak és külön kiállításként Giccs Múzeum.
Keszthely sétálóutcáján található a nosztalgiamúzeum, benne pedig egy giccsgyűjtemény, melyben az elmúlt évszázad hétköznapi használati és dísztárgyai, emléktárgyai láthatóak majd. Műfaji meghatározás nélkül megtalálható itt minden, ami érdekes, látványos és múltidéző. Az 1800-as évektől a retróig, mára elfelejtett használati tárgyak, Ízlésvilágunkból kikopott dísztárgyak és külön kiállításként Giccs Múzeum.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
