Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.
A malom maga volt a csoda a régmúlt évszázadok embere számára, ahogy az ördöngös szerkezetekkel a gabonaszemekből elővarázsolta az életet jelentő lisztet. Ezt élheti át Ön is Orfűn, a Malom Múzeumban, amely az őrlés történetét mutatja be a már őskorban is használt dörzsölőkövektől kezdve napjaink őrlési technológiájáig. A múzeumban megtekinthető a Mekényesről áttelepített, egykoron lóhajtásos szárazmalom és olajütő, illetve a Vízfő-forrás patakjára települt XIX. századi vízimalom, amely az ország egyetlen működési engedéllyel bíró patakmalma.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A Magdolna-torony aljában valamint a Kapisztrán téren a `Budapest Romokban` című kiállítás az 1944-1945 valamint 1956 évi háborús pusztítást mutatja be, továbbá a templomban a Budai Vár és a Magdolna torony történetével is megismerkedhetnek a látogatók. A Magdolna torony tetejéből gyönyörű körpanoráma tárul a látogatók elé, továbbá megtekinthetik az ország legnagyobb harangjátékát is, mely 24 haranggal működik.
A Magdolna-torony aljában valamint a Kapisztrán téren a `Budapest Romokban` című kiállítás az 1944-1945 valamint 1956 évi háborús pusztítást mutatja be, továbbá a templomban a Budai Vár és a Magdolna torony történetével is megismerkedhetnek a látogatók. A Magdolna torony tetejéből gyönyörű körpanoráma tárul a látogatók elé, továbbá megtekinthetik az ország legnagyobb harangjátékát is, mely 24 haranggal működik.
A Magdolna-torony aljában valamint a Kapisztrán téren a `Budapest Romokban` című kiállítás az 1944-1945 valamint 1956 évi háborús pusztítást mutatja be, továbbá a templomban a Budai Vár és a Magdolna torony történetével is megismerkedhetnek a látogatók. A Magdolna torony tetejéből gyönyörű körpanoráma tárul a látogatók elé, továbbá megtekinthetik az ország legnagyobb harangjátékát is, mely 24 haranggal működik.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.