A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.
A Matrica (ejtsd: Mátrika) Múzeum az egykor e területen virágzó római település nevét viseli. Állandó kiállításán a tízezer éves helytörténet tárgyi emlékeivel ismerkedhet meg a látogató, benne gazdag bronz-, vas- és római kori leletanyaggal. Földszinti kiállítótermünkben és emeleti galériánkban szervezett időszakos kiállításainkon változatos témákkal, közöttük kortárs művészek alkotásaival is találkozhat. A Régészeti Park Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, amely a 2700 éves sírokat rejtő `százhalom` között létesült. A Parkban bronz- és vaskori házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói láthatók. A látogatók kipróbálhatják az őskori kézműves technikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, edényt formázhatnak, bronzkori, vaskori ékszereket készíthetnek, amelyeket magukkal is vihetnek.