
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.

A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.

A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.

A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.

A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.
A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.

A múzeum kiállított anyaga a megnyitáskor 123 orsós magnetofont foglalt magában. Jelenleg 500 db különböző típusú készüléket mutat be a múzeum, amelynek minden darabja működik! A gyűjtemény 22 gyártó országból és több mint 160 gyártó cégtől származó magnetofont mutat be. Ezzel a múzeumban látható kiállítási anyag a világ legnagyobb orsósmagnó gyűjteménye. Előzetes egyeztetés alapján biztosítjuk tárlatunk megtekintését.

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.
Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.
Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre a településen, amely a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.
A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

A magyar rádiózás és telvíziózás történetét a stúdiók, az adók és a vevőberendezések fejlődésének bemutatásán keresztül ismerhetjük meg. A terem galériáján hangrögzítő berendezések, kábelek, szigetelők, valamint a mennyezetig felmagasodó polcokon kiállított vevőberendezések katalógusa található. A csatlakozó folyóson a katonai hírközlés és a rádióamatőrök emlékei sorakoznak.

Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.

Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.