Öko

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.

Az alig több mint 500 m-es tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény a Mágor-dombhoz vezet. A bejárás időtartama kb. 1,5-2 óra.

A tanösvény Geszt és Zsadány községek határában található, hossza 8 km. Az utolsó állomás a Zsadány-Biharugra közúton tovább haladva a Nemzeti Parkot jelölő hatósági táblától 1 km-re, az út jobb oldalán található. A tanösvény gyalogosan járható, a teljes bejárás időtartama kb. 3 óra.

A tanösvény hossza 5 km. Kiinduló pontja a Szabadkígyós településtől délre elhelyezkedő Nagyerdő északi része. Négy állomása gyalogosan két óra alatt bejárható. A tanösvény a Kígyósi-puszta növény és állatfajait, jellegzetes élőhelyeit mutatja be.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hatodik tanösvényeként 2009-ben kialakított Halásztelki -tanösvény, felújítását követően ismét látogatható az érdeklődők számára. A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székházaként szolgáló Csáky-kastély kertje, a Kákafoki Körös holtág által körülölelt Anna-liget ad helyszínt a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark számára. Az itt kialakított, jelenleg mintegy 1,5 kilométeres tanösvény mentén az érdeklődők a Körösök völgye, tágabb értelemben, pedig a Dél-Tiszántúl, az Alföld élővilágával ismerkedhetnek meg testközelből.

A Kamon-kő Tanösvény - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg.

Az 1996-ban létesített túraútvonal a Kelet-Mecsek földtani szerkezetével, változatos kőzettani felépítésével, földtani fejlődéstörténetével, az egyes földtani korokra jellemző ősföldrajzi adottságokkal, a kőzetekben található ősmaradványokkal 10, az erdőgazdasági út bevágásaiban lévő feltárásokban létesített tájékoztató tábla ismerteti meg a látogatót. A túraútvonal hossza 3 km.