A Balaton-part érdekes látványossága a Vitorlázeum. Egyedülálló vitorlástörténeti interaktív kiállítótér várja látogatóit Balatonfüred egyik legpatinásabb épületében, a balatoni vitorlázás első klubházának emeletén. Az egész évben nyitva tartó új kiállítás nem csupán a város turisztikai kínálatát bővíti, de egyedi és újszerű tematikája révén a balatoni turizmus egyedülálló látványossága, amely modern számítástechnikai eszközök felhasználásával minden korosztály számára élményekben gazdag kikapcsolódást kínál.
A Balaton-part érdekes látványossága a Vitorlázeum. Egyedülálló vitorlástörténeti interaktív kiállítótér várja látogatóit Balatonfüred egyik legpatinásabb épületében, a balatoni vitorlázás első klubházának emeletén. Az egész évben nyitva tartó új kiállítás nem csupán a város turisztikai kínálatát bővíti, de egyedi és újszerű tematikája révén a balatoni turizmus egyedülálló látványossága, amely modern számítástechnikai eszközök felhasználásával minden korosztály számára élményekben gazdag kikapcsolódást kínál.
A Balaton-part érdekes látványossága a Vitorlázeum. Egyedülálló vitorlástörténeti interaktív kiállítótér várja látogatóit Balatonfüred egyik legpatinásabb épületében, a balatoni vitorlázás első klubházának emeletén. Az egész évben nyitva tartó új kiállítás nem csupán a város turisztikai kínálatát bővíti, de egyedi és újszerű tematikája révén a balatoni turizmus egyedülálló látványossága, amely modern számítástechnikai eszközök felhasználásával minden korosztály számára élményekben gazdag kikapcsolódást kínál.
A főtértől két perces sétára található az evangélikus templom szomszédságában az Antal-féle műemlék vízimalom. A teljes épségben fennmaradt műemlék Antal-féle malmot vízvezető árkaival együtt az 1847. évi nagy tűzvész után építették, 1851-ben készült el.
Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom. Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt. A malom szerkezete működésre, őrlésre alkalmas ma is. Az épületben a vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás is megtekinthető.
A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970-74 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. Az Erdészeti Múzeum ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról.
A múzeum alapja Borus Ferenc magángyűjteménye. Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában. 1995-ben bekerült a GUINNES Rekordok Könyvébe.
Békáspusztán, a hajdani Montenuovo-uradalom gazdasági központjában, Bólytól 1,5 km-re, festői környezetben helyezkedik el a volt méntelepi istállók egy részében kialakított, országosan is elismert agrártörténeti kiállítás. Bejelentkezés alapján látogatható.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A térség életének elmúlt 100 évére jellemző bányászati tevékenységnek, a kulturális örökségünknek állított emlékhely. Különleges „Bányászati Múzeum” földalatti bemutatóhellyel, amelyben interaktív és innovatív megoldásokkal kerül bemutatásra a térség bányászatának fejlődéstörténete. A bemutató fülkékben a bányászatról szóló különböző enteriőrök kerültek kialakításra, a kiállításon elhelyezett eszközöket ki is próbálhatják a látogatók. Nem csak a külső helyszínek, hanem a belső terek is életkor független, család- és gyermekbarát módon lettek kialakítva.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Deák Ferenc téglafalazatú hajó- és tápzsilip a Sugovica, a Ferenc-tápcsatorna és a szeremlei Holt Duna találkozásánál épült 1875-ben. Ennek nyugodt, csendes, szép gondozott környezetében állandóan mozgó víz, 120 éves platánfák, az 1916-ban épített szivattyútelep patinás épülete ad helyet a múzeumnak és az igényes rendezvények lebonyolítására alkalmas, kulturált 100 fős konferenciateremnek.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. Rácegrespusztai tanyasi iskolájában tanult Illyés Gyula és Lázár Ervin. Illyés Gyula emlékét Felsőrácegresen iskolamúzeum és kopjafa őrzi. A múzeum családias kápolnát foglal magába, valamint egy Illyés-kiállítást a költő gyermekkorát felidéző képekkel, ódon berendezéssel, tárgyakkal.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik.
