A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény – „Villa Scederkyn Tájház”. Ez a főutcán álló lakóépület vályogból készült. Nyeregtetővel, fa fedélszékkel látták el, ahol a korábbi nádtetőt már az időtálló cserép helyettesíti. Az udvarra néző bejárat előtt hasáb alakú tornácoszlopok támasztják alá az ereszt. A hajópadlós szobák, a faragott ablakok, a szoba-konyha-szoba kialakítás az egykori építtetők módosságát jelzi. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvar dísze a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.
Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.
A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerteti a kiállítás a vörsi talpas házban. Lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
