Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A boldogkőújgalui községi tájházban látható tisztaszoba, régi konyhai felszerelések, szövőszékek és az állattartáshoz, növénytermesztéshez szükséges eszközök.
Itt élt az Irinyi család, Irinyi János a gyufa feltalálója és testvére Irinyi József az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc márciusi ifjainak jeles alakja. Nekik állít emléket az Irinyi emlékszoba.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A tájház 1840- ben épült, a falu legöregebb háza. A falak anyaga vályogtégla, sár és pelyva. A ház padlózata: földtapasztás, tehéntrágyával mázolva. A fal körül agyaggal volt díszítve. Az ablakok anyaga: fa és üveg. A kis házakban csak egyetlen egy szoba egy konyha és egy kamra volt. A szobában a fűtést a kemence látta el, amit a konyhából fűtöttek.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
