A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
A Zengővárkonyi Tájház csodás példája a 19. század közepi népi építészetnek. Az épületet eredeti formájában állították helyre, szép szobáját eredeti 1800-as évekbeli bútorzattal rendezték be. A Tájház ad otthont a világ minden tájáról összegyűjtött 600 szalma tárgynak, melyek a Szalma-Kincs-Tár állandó kiállítás anyagát adják. Csoportok részére foglalkozásokat is biztosít a tájház előzetes megbeszéléssel.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Az 1833-ban épült zsellérház népi műemlék. Nádfedeles, vályogfalas szerkezetével, belső beosztásával a XIX. század legelesettebb társadalmi rétegének életviszonyait idézi. Az épület múzeumi kiállítóhely. Bejelentkezéssel látogatható.
Nyitott levendulaporta és kert, fotózási helyszín Besenyőtelken. Szedd magad programok szezonálisan. A telken van egy falumúzeum is.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
A hagyományos falusi életet bemutató tájház helyi kezdeményezésre, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek segítségével nyílt meg 1980-ban. A kiállítás három épületben (a volt lakóházban, a nyári konyhában és a pajtában) található. Cece és környéke régi paraszti használati tárgyait, munkaeszközeit mutatja be, melyeket helybéli lokálpatrióták gyűjtöttek. Jeles napok alkalmával (karácsony, húsvét, aratás stb.) az udvar ad otthont a cecei iskola által szervezett gyermek- és felnőtt programoknak.
Állandó kiállítása egy jobbágycsalád háza 1847-ből. Jómódú parasztcsalád életkörülményei, brendezési tárgyak, gazdálkodás eszközei.
