A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom hazánk páratlan török kori műemléke, a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes, zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szent Péter és Szent Pál Székesegyház különleges épület. Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!` Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333-1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély. A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.
A Jó Pásztor katolikus templom Zánkán a Balatonszepezdi Plébánia fíliája. A templomban vasárnap tartanak szentmisét 9.30 órakor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó stílusban épült zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén. „Kis zsinagóga”-ként is ismert. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként is működik.
