A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
Több mint 300 évvel ezelőtt 1696. november 4-én csodálatos esemény helyszíne volt a nyírségi Pócs község: az ikonosztázion Istenszülő ikonján Mária szeméből könnyek eredtek. A császári rendeletre Bécsbe vitt kegykép helye nem maradt üresen. A másolat szintén könnyezett. A csoda 1715-től egyre csak vonzotta a zarándokokat. Így lett attól kezdve Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének szíve, a magyarok és szomszéd népeinek kedvelt zarándokhelye. Mária mint égi Édesanyánk most is várja testi-lelki gyógyulásra, megnyugvásra szomjazó gyermekeit. Kegyhelyén szolgáló egyházi és világi munkatársak azon fáradozunk, hogy ide érkező zarándok testvéreink, vagy éppen elmélyülni, felüdülni vágyó vendégeink feltöltődve induljanak haza visszavágyva.
A Somogy megyei Andocs község templomának barokk hajóját az 1700-as évek közepén szentelték fel. Szentélyében található a 700 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása. A település híres búcsújáró hely, zarándokok érkeznek ide a határainkon túlról is, hogy láthassák a Mária kegyszobrot és átélhessék a hozzá fűződő csodát. Már 1643 előtt csodatevőnek ismerték a templomban található Mária szobrot. A Mária Ruhagyűjtemény közel 335 db ruhából áll, az asszonyok a liturgiának megfelelő pénteken öltöztetik fel.
A Somogy megyei Andocs község templomának barokk hajóját az 1700-as évek közepén szentelték fel. Szentélyében található a 700 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása. A település híres búcsújáró hely, zarándokok érkeznek ide a határainkon túlról is, hogy láthassák a Mária kegyszobrot és átélhessék a hozzá fűződő csodát. Már 1643 előtt csodatevőnek ismerték a templomban található Mária szobrot. A Mária Ruhagyűjtemény közel 335 db ruhából áll, az asszonyok a liturgiának megfelelő pénteken öltöztetik fel.
A Somogy megyei Andocs község templomának barokk hajóját az 1700-as évek közepén szentelték fel. Szentélyében található a 700 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása. A település híres búcsújáró hely, zarándokok érkeznek ide a határainkon túlról is, hogy láthassák a Mária kegyszobrot és átélhessék a hozzá fűződő csodát. Már 1643 előtt csodatevőnek ismerték a templomban található Mária szobrot. A Mária Ruhagyűjtemény közel 335 db ruhából áll, az asszonyok a liturgiának megfelelő pénteken öltöztetik fel.
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett „Nádi Szűz Mária”-képet. Később, a török uralom alatt a templom és a kép is elpusztult. A Nádi Boldogasszony plébániatemplom ma híres búcsújáróhely hely.
Az 1734-1774-ig épült barokk székesegyház a 2009-től kezdődő, teljes felújítást követően is teljességében visszanyerte barokk architektúráját. Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elhatározásából kezdték meg a főtemplom restaurációját és építészeti-régészeti feltárását, mely célja a teljes külső és belső megújulás. A belső padozat alatt és a templomon kívül végzett régészeti munka teljességében feltárja a korabeli templomok épített örökségét, számos lelet pedig az itt élt emberek életének momentumaira ad rátekintést. Jelenleg a Főszékesegyház barokk templomtere látogatható.
Az 1734-1774-ig épült barokk székesegyház a 2009-től kezdődő, teljes felújítást követően is teljességében visszanyerte barokk architektúráját. Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elhatározásából kezdték meg a főtemplom restaurációját és építészeti-régészeti feltárását, mely célja a teljes külső és belső megújulás. A belső padozat alatt és a templomon kívül végzett régészeti munka teljességében feltárja a korabeli templomok épített örökségét, számos lelet pedig az itt élt emberek életének momentumaira ad rátekintést. Jelenleg a Főszékesegyház barokk templomtere látogatható.
Az 1734-1774-ig épült barokk székesegyház a 2009-től kezdődő, teljes felújítást követően is teljességében visszanyerte barokk architektúráját. Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek elhatározásából kezdték meg a főtemplom restaurációját és építészeti-régészeti feltárását, mely célja a teljes külső és belső megújulás. A belső padozat alatt és a templomon kívül végzett régészeti munka teljességében feltárja a korabeli templomok épített örökségét, számos lelet pedig az itt élt emberek életének momentumaira ad rátekintést. Jelenleg a Főszékesegyház barokk templomtere látogatható.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.
