A Zalaszántón felépített Béke Sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. Buddhista békeszentély. A vallás szabályai szerint készült.
A Győri Zsinagóga az Újvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt (Petőfi tér) található. A zsinagóga neológ stílú, nyölcszög elrendezésű épülete igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.
A Győri Zsinagóga az Újvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt (Petőfi tér) található. A zsinagóga neológ stílú, nyölcszög elrendezésű épülete igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.
A Győri Zsinagóga az Újvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt (Petőfi tér) található. A zsinagóga neológ stílú, nyölcszög elrendezésű épülete igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A román stílusú, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt templom a XIII. század elején, 1220 körül épült. A török időkben elpusztult épületet később gótikus stílusban átalakították, majd elpusztult szentélye helyén a XVIII. században 1750-ben újat emeltek és megnagyobbították, barokk stílusban. Nagyobb renoválásra 1923-ban került sor. Az 1966-ban végzett műemléki kutatás után helyreállítása 1970-71-ben történt meg. Restaurálták, s a középkori elemeket újra láthatóvá tették.
A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
Az 1332-1337-ben készült pápai tizedjegyzék szerint már templom volt a falu közepén. A település temploma a XVII. század közepére romossá vált, ezért a falu lakossága a hegyen lévő erdőben egy kis templomot emelt. 1746-ban ez már dűlőfélben volt, ezért Eszterházy püspök 1769-ben elrendelte egy új templom építését .Az új templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjától északra, az Őrhegy aljában. A templom torony nélküli volt, ezért a XIX. század elején egy különálló kőtornyot építettek.Védőszentje Szent György vértanú.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
