Kiemelt ajánlat
Kiemelt ajánlat
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz a magyarországi egyetemek, főiskolák természetvédelemmel kapcsolatos képzéseiben. Örömmel fogadunk diákokat és felnőtteket szakmai gyakorlatra, önkéntes munkára, tanulmányútra az Igazgatóság tájegységeiben.
Kiemelt ajánlat
A mi dinóink múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. A dinoszauruszok világa régóta mozgatja a gyerekek fantáziáját, a témában való tájékozottságuk sokszor meghaladja a felnőttekét. A foglalkozás egy rövid földtörténeti áttekintéssel kezdődik. Az Eltűnt világok című kiállításban történő rövid séta során megbeszéljük mi dinoszaurusz, és mi nem, vajon közelebbi rokonai-e a krokodilok a madaraknak, mint a gyíkoknak, és hogy a halgyíkok valóban gyíkok-e.
A mi dinóink múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. A dinoszauruszok világa régóta mozgatja a gyerekek fantáziáját, a témában való tájékozottságuk sokszor meghaladja a felnőttekét. A foglalkozás egy rövid földtörténeti áttekintéssel kezdődik. Az Eltűnt világok című kiállításban történő rövid séta során megbeszéljük mi dinoszaurusz, és mi nem, vajon közelebbi rokonai-e a krokodilok a madaraknak, mint a gyíkoknak, és hogy a halgyíkok valóban gyíkok-e.
A mi dinóink múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. A dinoszauruszok világa régóta mozgatja a gyerekek fantáziáját, a témában való tájékozottságuk sokszor meghaladja a felnőttekét. A foglalkozás egy rövid földtörténeti áttekintéssel kezdődik. Az Eltűnt világok című kiállításban történő rövid séta során megbeszéljük mi dinoszaurusz, és mi nem, vajon közelebbi rokonai-e a krokodilok a madaraknak, mint a gyíkoknak, és hogy a halgyíkok valóban gyíkok-e.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A lovasnomád népek (hun, magyar, török, avar, mongol stb.) összetett íjainak átlagos lőtávolsága nagyobb az angol íj kb. 200 méteres lőtávjánál, ugyanis a reflexió eredményeképpen a nomád íjak gyorsabban lövik ki a nyílvesszőt, mint a botíjak. Egy mai, nem az eredeti `recept` alapján készült 40 fontos íjjal el lehet lőni 200 méterre. A nomád népek harci íjai (lásd a Nemzeti Múzeumban rekonstruált íjat) viszont néha még meg is haladták a 80 fontot és nem mellékes, hogy ezen íjak reflexiója jobban kiképzett volt, mint egy vadászíjé. Tehát egyáltalán nem tűnik túlzásnak, hogy a lovasnomád népek harci íjainak az átlagos lőtávja 300-400 méter körüli. A korabeli feljegyzések szerint, míg a honfoglalók nyilai arattak az ellenség soraiban, addig az európai íjászok nyílvesszői félúton földre estek. A nyíl átütőerejét mutatja, hogy a honfoglaló magyarok nyilai a páncélt is átvitték.
A lovasnomád népek (hun, magyar, török, avar, mongol stb.) összetett íjainak átlagos lőtávolsága nagyobb az angol íj kb. 200 méteres lőtávjánál, ugyanis a reflexió eredményeképpen a nomád íjak gyorsabban lövik ki a nyílvesszőt, mint a botíjak. Egy mai, nem az eredeti `recept` alapján készült 40 fontos íjjal el lehet lőni 200 méterre. A nomád népek harci íjai (lásd a Nemzeti Múzeumban rekonstruált íjat) viszont néha még meg is haladták a 80 fontot és nem mellékes, hogy ezen íjak reflexiója jobban kiképzett volt, mint egy vadászíjé. Tehát egyáltalán nem tűnik túlzásnak, hogy a lovasnomád népek harci íjainak az átlagos lőtávja 300-400 méter körüli. A korabeli feljegyzések szerint, míg a honfoglalók nyilai arattak az ellenség soraiban, addig az európai íjászok nyílvesszői félúton földre estek. A nyíl átütőerejét mutatja, hogy a honfoglaló magyarok nyilai a páncélt is átvitték.
A lovasnomád népek (hun, magyar, török, avar, mongol stb.) összetett íjainak átlagos lőtávolsága nagyobb az angol íj kb. 200 méteres lőtávjánál, ugyanis a reflexió eredményeképpen a nomád íjak gyorsabban lövik ki a nyílvesszőt, mint a botíjak. Egy mai, nem az eredeti `recept` alapján készült 40 fontos íjjal el lehet lőni 200 méterre. A nomád népek harci íjai (lásd a Nemzeti Múzeumban rekonstruált íjat) viszont néha még meg is haladták a 80 fontot és nem mellékes, hogy ezen íjak reflexiója jobban kiképzett volt, mint egy vadászíjé. Tehát egyáltalán nem tűnik túlzásnak, hogy a lovasnomád népek harci íjainak az átlagos lőtávja 300-400 méter körüli. A korabeli feljegyzések szerint, míg a honfoglalók nyilai arattak az ellenség soraiban, addig az európai íjászok nyílvesszői félúton földre estek. A nyíl átütőerejét mutatja, hogy a honfoglaló magyarok nyilai a páncélt is átvitték.
