1. kerületi városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része).

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.
Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.

Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez illő színvonalú rendezvényekre, ültetett vagy állófogadásokra, konferenciákra, workshopokra, esküvői vacsorákra és filmforgatásokra bérbe adja kiállítási és egyéb termeit. Ajánlott belső helyszíneink a magyar képzőművészet legkiemelkedőbb festményeivel és szobraival és a külső panorámával különleges atmoszférát biztosítanak a rendezvények számára.

A Bécsi kapu a Budai várban található. A Bécsi kapu tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a Várnegyedet átszelő utcák (Táncsics Mihály utca, Fortuna utca, Ostrom utca, Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A téren található még az Magyar Országos Levéltár épülete, a budavári evangélikus templom valamint a Bécsi kapu téri szőlőtőke.
A Bécsi kapu a Budai várban található. A Bécsi kapu tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a Várnegyedet átszelő utcák (Táncsics Mihály utca, Fortuna utca, Ostrom utca, Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A téren található még az Magyar Országos Levéltár épülete, a budavári evangélikus templom valamint a Bécsi kapu téri szőlőtőke.

A Bécsi kapu a Budai várban található. A Bécsi kapu tér a budai Vár egyik jelentős forgalmi csomópontja, ahol a Várnegyedet átszelő utcák (Táncsics Mihály utca, Fortuna utca, Ostrom utca, Kard utca és a Nándor utca) összefutnak. A téren található még az Magyar Országos Levéltár épülete, a budavári evangélikus templom valamint a Bécsi kapu téri szőlőtőke.

A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom kiemelkedő helyet tölt be az Egyház és a nemzet történelmében és jelenében, a főváros idegenforgalmában, illetve keresztény hitünk megélésében. A templomban a liturgikus események, állami delegációk elsőbbséget élveznek, ennek függvényében változhat a nyitvatartás.
A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom kiemelkedő helyet tölt be az Egyház és a nemzet történelmében és jelenében, a főváros idegenforgalmában, illetve keresztény hitünk megélésében. A templomban a liturgikus események, állami delegációk elsőbbséget élveznek, ennek függvényében változhat a nyitvatartás.

A Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom kiemelkedő helyet tölt be az Egyház és a nemzet történelmében és jelenében, a főváros idegenforgalmában, illetve keresztény hitünk megélésében. A templomban a liturgikus események, állami delegációk elsőbbséget élveznek, ennek függvényében változhat a nyitvatartás.

A Budavári Sikló egy különleges vasút Budapest első kerületében. A Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint annak egyik meghatározó eleme. A Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.
A Budavári Sikló egy különleges vasút Budapest első kerületében. A Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint annak egyik meghatározó eleme. A Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.

A Budavári Sikló egy különleges vasút Budapest első kerületében. A Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze. Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint annak egyik meghatározó eleme. A Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Budavári Palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.