8. kerületi városrészek: Istvánmező (egy része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep.
A Jégkorszak című vándorkiállítás kikölcsönözhető a Magyar Természettudományi Múzeumtól. A kiállítást a sok interaktív elem, a tudományos rekonstrukciók és a valódi ősleletek nagy száma teszi különlegessé.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.
A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.
A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945) című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945) című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945) című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Mintegy 170 éves történelmével a Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père-Lachaise, ahol Molière, Chopin és Jim Morrison sírja helyett Ady, Jókai, Arany, Kossuth, Erkel, Faludy, Jancsó és Kertész Imre sírját lehet felkeresni.
Állandó Dinoszaurusz kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. Hogyan éltek?
Az ELTE Füvészkert fokozottan védett természetvédelmi terület. Tegyen egy sétát az évszázados fák közt! Előzetes jelentkezés alapján felnőtt csoportoknak idegenvezetés, általános és középiskolás osztályok részére szakvezetés igényelhető.
