Kállay Gyűjtemény Múzeum Nyíregyháza

Történet

A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei közül kiemelkedő helyet foglal el a rendjelgyűjtemény. Ebben a gyűjteményben napjainkban 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből valók, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett a gyűjtemény őrzi dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak a kitüntetéseit, rendjeleit is.

Az iparművészeti kollekció gazdag és széles skálájú. Kiemelkedik közülük egy millenniumi díszmagyar szablya az 1890-es évekből, mely egy bécsi munka II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyája után, smaragd és rubin kövekkel díszítve. A viseletek közül érdemes megemlíteni Sir Frederic Duncan (1859-1929) bécsi angol követ diplomataruháit, valamint az ő fia, Sir Oliver Duncan (1892-1965) elegáns báli öltözetét, illetve Sebastiano Baggio (1913-1993) kardinális papi öltözeteit az 1970-80-as évekből, Barcs György (1906-1992) máltai lovag kukulláját, és a szerencsével határos módon megmaradt Kállay díszmagyar mentéket. Az iparművészeti kollekciót gazdagítja a Dietrich-hagyaték is. A Kállay családdal leányágon rokon Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró özvegye, Johanna Dietrich (1929-2017) a Kállay család tagjaival együtt 1993-tól folyamatosan gyarapította a Kállay Gyűjteményt családi fotókkal, férje személyes tárgyaival, kéziratokkal és folyóiratokkal. Nagyapja, Oscar Dietrich (1853-1940) bécsi arany- és ezüstműves még meglévő hagyatékából az ötvös festményével együtt vitrinnyi szép ezüst tárgyat adományozott a Kállay Gyűjteménynek.

A Kállay Gyűjtemény 1998-ban az alapító segítségével jutott hozzá egy értékes, 3x2 m méretű oltárképhez, mely egykor a kállósemjéni római katolikus templomban volt és komoly restauráláson esett át.

Állandó kiállítások:

A Kállay Gyűjtemény állandó kiállítása három tematikus egységből áll:

Az első a rendjelgyűjteményt magába foglaló terem

Itt 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett láthatóak dr. Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak (1916-2006) a kitüntetései és rendjelei, továbbá itt tekinthető meg az 1991-ben alapított Magyar Köztársasági Érdemrend teljes kollekciója is.

A középső terem a Kállay család történetét bemutató terem, amely fotókon, festményeken és személyes tárgyakon keresztül, valamint egy folyamatos vetítéssel egybekötve mutatja be az ősnemes família történetét. A Balog-Semjén nemzetségből eredő család az évszázadok alatt igen jelentős szerepet vállalt a magyar történelemben, mind országos, mind megyei, mind pedig helyi szinten. A családnak 800 év írott emléke, és az azóta eltelt hosszú évszázadok alatt történelmünk lapjai többük nevét kiemelte és megőrizte. A nagykállói Kállay család tagjai közül a kisebb-nagyobb közigazgatási pozíciókon keresztül a miniszterelnökségig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások voltak. Napjainkban a Kállay családnak több ága is létezik: a római katolikus nagykállói Kállayak, a református simándi Kállayak és a szintén református magyargoroszlói Kállayak, mindhárom külön-külön címerrel. Közülük a nagykállói Kállayak további három külön ággal rendelkeznek: a napkori, az orosi és a horvátországi.

A harmadik terem, az úgynevezett máltai terem, amely elsősorban a gyűjteményalapító dr. Kállay Kristóf (1916-2006) személyéhez és munkássághoz kapcsolódik, aki Rómában kitűnő karriert futott be, köztiszteletben álló, ismert ember lett a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagyköveteként. Még 1943. március 9-én lett tagja a Szuverén Máltai Lovagrendnek, majd római emigrációs évei alatt, 1957 januárjától a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki diplomáciai képviseletén szolgált. Kezdetben követségi titkár, 1964-től követségi tanácsos, 1978-tól meghatalmazott miniszter, 1983-tól követ, 1986-tól pedig nagyköveti minőségben. 1969-ben bejegyezték a lovagrend névjegyzékébe tiszteletbeli nagykeresztes tartománynagyként, s ettől ez évtől kezdve 1995-ig a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöki tisztségét is betöltötte. Amikor tehette, gyűjtötte, saját pénzén vásárolta, s tulajdonába mentette a magyar kultúra nyugaton kallódó, általa fellelt tárgyi és szellemi emlékeit. Ebben a teremben máltai viseletek, kukullák, valamint máltai insigniák tekinthetőek meg.

A kiállítás mindhárom részében érintőképernyős információs pultok és három videófelvétel ad tájékoztatást és részletesebb információkat a műtárgyakról és egykori tulajdonosaikról.

Nyíregyháza várostörténeti kiállítás:

Nyíregyháza híres szülötte, Váci Mihály (1924-1970) költő, műfordító így jellemezte a belvárost: „…nem történelmi város. Nem fűződnek nevéhez csaták, békeszerződések, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomokkal…”, de szépsége és hangulata magával ragadja az ide látogatót.

A Kállay házban kapott helyet Nyíregyháza várostörténeti kiállítása, mely interaktív módon mutatja be Nyíregyháza fejlődésének történetét a kezdetektől a rendszerváltásig. A város nevének Nyír előtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás pedig már egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított „Nyíregyház”. A török adózás és a tatár gyújtogatás elől elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le.
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) után tovább élénkült a bevándorlás. A népességszám jelentős növekedése, a helység „újjászületése”, országos viszonylatban is páratlannak mondható fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település felének birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc (1705-1758) jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezővárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított.
A település a betelepítés után fél évszázaddal olyan tehetőssé vált, hogy pénzen megváltotta földesúri terheit. 1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben, pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést a nyíregyháziak. 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilegizált mezőváros lett, melynek hatására kulturális egyletek alakultak, közkórház létesült, felépült az új városháza, Sóstón pedig vendéglő és fürdő üzemelt.
A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az első vonat, majd megalakultak az első pénzintézetek is. A folyamatosan fejlődő Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. A „boldog békeidőkben” felépült a távírda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az első villamos. A két világháború súlyos emberveszteséget okozott a városnak, de még ez sem tudta Nyíregyháza dinamikus fejlődését megakadályozni.

A kiállítást hatféle interaktív eszköz (pl.: VR szemüveg, kvíz szőnyeg) teszi még érdekesebbé, amelyeket bárki kipróbálhat.

A Kállay Gyűjtemény Múzeum nyitvatartása:

Nyitvatartási idő:
Kedd - Vasárnap: 9:00 - 17:00
Hétfőn zárva.

Pénztárnyitás: 9:00
Pénztárzárás: 16:30

Fizetési mód:
Bankkártya
SZÉP kártya
Készpénz

CSOPORTOS TÁRLATVEZETÉS:
Állandó és időszaki kiállításainkon tárlatvezetéseket csoportos látogatók számára nyitvatartási időben 09:00 és 17:00 óra között tudunk biztosítani. Az utolsó kezdési időpont 15:30. Az állandó és időszaki kiállításainkon Gyűjteményünk képzett tárlatvezetői tartanak magyar nyelven tárlatvezetéseket.
Kérjük, hogy tárlatvezetési igényét legalább két hétre előre jelezze!

Belépőjegyek:

Teljes árú felnőtt:
1.200 Ft / fő

Kedvezményes (diák, nyugdíjas):
(két 18 év alatti hozzátartozóját kísérő felnőtt)
600 Ft / fő

Csoportos felnőtt:
(15 főtől érvényesíthető)
1.000 Ft / fő

Csoportos diák, nyugdíjas:
(15 főtől érvényesíthető)
500 Ft / fő

Családi:
(2 felnőtt + 2 gyermek)
(+ 300 HUF a további gyermek után)
2.400 Ft / fő

Tárlatvezetési díj:
2.000 Ft / alkalom

Fotójegy:
500 Ft / eszköz