A Cserhát-vidéke az Észak-Magyarországi-középhegységben található. Két régiót is érint a területe, egyik Észak-Magyarország, másik Közép-Magyarország. Nógrád megyében található az Északi-Cserhát, benne a Szécsényi-dombsággal, valamint a Karancsság. Pest megyében található a Gödöllői-dombság és a Galga-völgye. A Cserhátban található a néhány száz fős palóc település, Hollókő, mely a világörökség része. A Cserhát legjelentősebb települései közül néhány: Balassagyarmat, Salgótarján, Szécsény.

Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely a település szép természeti adottságait, a gazdag történelmi és néphagyományokkal bíró közösségei éltetésével, ápolásával, azok bemutatásával kívánja tartalmasabbá tenni. Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely kis csapatával, csoportjaival, civil szervezetek együttműködésével, a lakosság támogatásával mindezen értékekért álmodja és valósítja meg programjait, hírnevet, elismerést szerezve szeretett városuknak, Isaszegnek.
Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely a település szép természeti adottságait, a gazdag történelmi és néphagyományokkal bíró közösségei éltetésével, ápolásával, azok bemutatásával kívánja tartalmasabbá tenni. Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely kis csapatával, csoportjaival, civil szervezetek együttműködésével, a lakosság támogatásával mindezen értékekért álmodja és valósítja meg programjait, hírnevet, elismerést szerezve szeretett városuknak, Isaszegnek.

Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely a település szép természeti adottságait, a gazdag történelmi és néphagyományokkal bíró közösségei éltetésével, ápolásával, azok bemutatásával kívánja tartalmasabbá tenni. Az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely kis csapatával, csoportjaival, civil szervezetek együttműködésével, a lakosság támogatásával mindezen értékekért álmodja és valósítja meg programjait, hírnevet, elismerést szerezve szeretett városuknak, Isaszegnek.

A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.
A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.

A József Attila Művelődési és Konferencia Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében országos és nemzetközi hírű képzőművészek alkotásai találhatók. A főbejáratnál Kő Pál József Attiláról mintázott bronz domborműve fogadja a látogatókat. A belső klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegből készült mozaikja díszíti. Az épület a kulturális célra hasznosítható terei alapján építészetileg három részre tagolódik.

Borászatunk 2009-be kezdte meg aktív tevékenységét, azzal a szándékkal, hogy a földkerekség legjobb, és legkülönlegesebb borait fogja elkészíteni. Kézműves borászatunk régi hagyományokra, tradíciókra épül azáltal, hogy a természetet és a természetességet követi. Miért is különleges a Juhász Családi Pincészet? Olyan borokat készítünk, amelyek magasabb alkoholt és nagyobb testet illetve gazdagabb illat és ízvilágot képviselnek.
Borászatunk 2009-be kezdte meg aktív tevékenységét, azzal a szándékkal, hogy a földkerekség legjobb, és legkülönlegesebb borait fogja elkészíteni. Kézműves borászatunk régi hagyományokra, tradíciókra épül azáltal, hogy a természetet és a természetességet követi. Miért is különleges a Juhász Családi Pincészet? Olyan borokat készítünk, amelyek magasabb alkoholt és nagyobb testet illetve gazdagabb illat és ízvilágot képviselnek.

Borászatunk 2009-be kezdte meg aktív tevékenységét, azzal a szándékkal, hogy a földkerekség legjobb, és legkülönlegesebb borait fogja elkészíteni. Kézműves borászatunk régi hagyományokra, tradíciókra épül azáltal, hogy a természetet és a természetességet követi. Miért is különleges a Juhász Családi Pincészet? Olyan borokat készítünk, amelyek magasabb alkoholt és nagyobb testet illetve gazdagabb illat és ízvilágot képviselnek.

A múlt század kilencvenes éveitől foglalkozunk lótartással. Kezdetben arab lovaink voltak, hiszen nagyon tetszik a kecsességük, heves vérmérsékletük és rendkívül intelligens viselkedésük. Mindaddig előny élveztek, amíg az unokák meg nem szerették a lovakat és elkezdtek versenyezni. Ekkor váltani kellett. Sportlovak léptek az arab lovak helyébe. Persze van még ma is két arab lovunk de tartunk még pónikat is. Tehát a lovaink egy részének a minőségi versenyzés a feladata s vannak olyan állatok, amik az emberek lovaglási vágyait elégítik ki.
A múlt század kilencvenes éveitől foglalkozunk lótartással. Kezdetben arab lovaink voltak, hiszen nagyon tetszik a kecsességük, heves vérmérsékletük és rendkívül intelligens viselkedésük. Mindaddig előny élveztek, amíg az unokák meg nem szerették a lovakat és elkezdtek versenyezni. Ekkor váltani kellett. Sportlovak léptek az arab lovak helyébe. Persze van még ma is két arab lovunk de tartunk még pónikat is. Tehát a lovaink egy részének a minőségi versenyzés a feladata s vannak olyan állatok, amik az emberek lovaglási vágyait elégítik ki.

A múlt század kilencvenes éveitől foglalkozunk lótartással. Kezdetben arab lovaink voltak, hiszen nagyon tetszik a kecsességük, heves vérmérsékletük és rendkívül intelligens viselkedésük. Mindaddig előny élveztek, amíg az unokák meg nem szerették a lovakat és elkezdtek versenyezni. Ekkor váltani kellett. Sportlovak léptek az arab lovak helyébe. Persze van még ma is két arab lovunk de tartunk még pónikat is. Tehát a lovaink egy részének a minőségi versenyzés a feladata s vannak olyan állatok, amik az emberek lovaglási vágyait elégítik ki.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.