Az Északi-középhegység Magyarország egyik nagy tájegysége. Fő részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes. Több megyét érint, ezek: Pest-megye, Nógrád-megye, Heves-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye. Néhány nagyobb települése: Gyöngyös, Eger, Miskolc, Salgótarján.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár a település központjában található, a korábban intézőlakásként működő épületben. A Művelődési Ház küldetése, hogy szolgáltatásaival és sokszínű programjaival hozzájáruljon a település sajátos arculatának kialakításához, valamint őrizze és ápolja a klasszikus kultúrához kapcsolódó értékeket. A Könyvtár fő feladatának tekinti, hogy az érdeklődők számára biztosítsa a feltételeket a magyar és egyetemes kultúra megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra.
A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár a település központjában található, a korábban intézőlakásként működő épületben. A Művelődési Ház küldetése, hogy szolgáltatásaival és sokszínű programjaival hozzájáruljon a település sajátos arculatának kialakításához, valamint őrizze és ápolja a klasszikus kultúrához kapcsolódó értékeket. A Könyvtár fő feladatának tekinti, hogy az érdeklődők számára biztosítsa a feltételeket a magyar és egyetemes kultúra megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár a település központjában található, a korábban intézőlakásként működő épületben. A Művelődési Ház küldetése, hogy szolgáltatásaival és sokszínű programjaival hozzájáruljon a település sajátos arculatának kialakításához, valamint őrizze és ápolja a klasszikus kultúrához kapcsolódó értékeket. A Könyvtár fő feladatának tekinti, hogy az érdeklődők számára biztosítsa a feltételeket a magyar és egyetemes kultúra megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.
Magyarország legmagasabban fekvő kilátóját Bánkút felől egy 800 méteres gyaloglással lehet megközelíteni, felsétálva a 956 méteres Bálványra. Maga a kilátó 18 méter magas, az alsó szintjére most már új, biztonságos lépcsőkön, a felsőbb szintjére pedig egy szintén biztonságos acéllétrán lehet feljutni. A felső szintről lenyűgöző a panoráma, innen tiszta időben észak felé a Magas-Tátráig, nyugati irányban pedig a Kékes-tetőig, illetve Galyatetőig is ellátni.

A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.
A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.

A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.

Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.

Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.