A Hajdúság tájegység az Alföld keleti részén. Mesterséges tavakban, hévizekben gazdag vidék, legfőbb értékei közé tartoznak a gyógyfürdők, termálfürdők. Legjelentősebb városa Debrecen, mely az Észak-Alföld kulturális, gazdasági, közlekedési központja, Hajdú-Bihar megye székhelye. További városai: Hajdúszoboszló, Nádudvar, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Az egyesület közhasznú jogállású szervezet, és az alábbi közfeladatok ellátására is törekszik: környezetvédelem, természetvédelem. Célja a természetjárás egészségmegőrző, személyiségformáló, közösségépítő tevékenysége, a természet védelme. Régiónk természeti, kulturális értékeinek, emlékhelyeinek meglátogatása szervezett túrák keretében, az értékek ápolása, megőrzése.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
Alkotóink közösségi életének színtere a Népi Mesterségek Háza. A régi cívis ház egy részében kézműves műhelyeket rendeztünk be, itt látható az állandó kiállításunk is, amelyet a Népművészet Mestereinek alkotásaiból szerkesztettünk. Célunk hogy a hagyományos debreceni kismesterségeket tanfolyami, szakköri szinten bemutassuk, továbbtanítsuk a városlakóknak, felnőtteknek és gyerekeknek, más-más formában. Működtetjük a hímző, a szövő, a csipkekészítő, a gyöngyfűző és a nemezes csoportunkat, ahol kiváló szakemberek segítségével ismerhetik meg látogatóink a mesterségek titkait, válhatnak alkotóvá.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.
A városi piac keddenként és csütörtökönként reggel 6 órától 12 óráig tart nyitva.
A Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti úton elhelyezkedő Kutasi-kilátó 20 méteres magasságával csodálatos körpanorámás kilátást nyújt a látogatóknak.
A Hajdú Kastély Hotel immár 10 éve áll vendégei szolgálatában. Az eltelt évek alatt szállodánk, kívülről és belülről is évről évre szépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszünk körül minden kedves vendégünket, hogy családias hangulatú szállodánk hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessünk.
A Hajdú Kastély Hotel immár 10 éve áll vendégei szolgálatában. Az eltelt évek alatt szállodánk, kívülről és belülről is évről évre szépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszünk körül minden kedves vendégünket, hogy családias hangulatú szállodánk hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessünk.
A Hajdú Kastély Hotel immár 10 éve áll vendégei szolgálatában. Az eltelt évek alatt szállodánk, kívülről és belülről is évről évre szépült, szolgáltatásai bővültek. Egyvalami nem változott: továbbra is nagy figyelemmel és kedvességgel veszünk körül minden kedves vendégünket, hogy családias hangulatú szállodánk hírnevére az elkövetkezőkben is méltóak lehessünk.
Az egész évben üzemelő Bányász üdülő a Hajdúnánási Gyógyfürdőtől 100 méterre található!
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
