A Ráckevei-Dunaág kis tájegység Pest megyében, közvetlenül Budapest alatt. A tájegység a Duna mentén, a Közép-Magyarország régióban található. A Ráckevei-Duna mai arculatát az 1910-1926 évek között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el. A Ráckevei-Dunaág és mellékvizei kiváló horgászati lehetőséget biztosítanak. Települései közöl néhány: Délegyháza, Dunavarsány, Dunaharaszti, Halásztelek, Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl.

A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.
A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.

A sváb tájház létrehozásához megvásárolt hát az egykori német telepes részen, Alsófaluban (Altstadt) található. A házat 1924-ben Weinber Ferenc (1900-1972) kezdte el építtetni feleségével, Stöckl Máriával. Ferenc édesapja osztotta ketté a korábbi telket, így biztosítván önálló telket fiának. A jómódú család földműveléssel foglalkozott, illetve szecskavágásból éltek.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.
A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.

A szigetbecsei Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár feladata: művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, bemutatkozási lehetőségek teremtése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása; a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, települési értékeket bemutató szolgáltatások biztosítása, a német nemzetiségi kultúra értékeit megismertető programok és az állami, nemzeti, társadalmi és településhez kötődő ünnepek szervezése, megvalósítása; a KSZR tagjaként pedig könyvtári szolgáltatások biztosítása.
A szigetbecsei Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár feladata: művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, bemutatkozási lehetőségek teremtése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása; a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, települési értékeket bemutató szolgáltatások biztosítása, a német nemzetiségi kultúra értékeit megismertető programok és az állami, nemzeti, társadalmi és településhez kötődő ünnepek szervezése, megvalósítása; a KSZR tagjaként pedig könyvtári szolgáltatások biztosítása.

A szigetbecsei Petőfi Sándor Közösségi Színtér és Könyvtár feladata: művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, bemutatkozási lehetőségek teremtése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása; a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása, helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, települési értékeket bemutató szolgáltatások biztosítása, a német nemzetiségi kultúra értékeit megismertető programok és az állami, nemzeti, társadalmi és településhez kötődő ünnepek szervezése, megvalósítása; a KSZR tagjaként pedig könyvtári szolgáltatások biztosítása.