A Viharsarok a Körös folyóktól délre kezdődik a Dél-Tiszántúlon. Keletre része a magyar-román határ. Nevezik Körös-Maros közeként. Az itt élők szeretik a Viharsarok kifejezést használni. Az elnevezés a múlt század második felében a Dél-Tiszántúlon kibontakozott jelentős agrárszocialista és más baloldali mozgalmakra utal. Két megyét érintő terület, Békést és Csongrádot. A Viharsarok fővárosa Békéscsaba. Jelentősebb települései: Gyula, Orosháza, Makó, Hódmezővásárhely, Battonya, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza. Szokás az ország éléskamrájának is nevezni, 5 hungarikumunk is innen származik: a Csabai kolbász és Gyulai kolbász, a Békési szilvapálinka, a Medgyesi dinnye valamint a Makói vöröshagyma.

Az Egyesített Közművelődési és Muzeális Intézmény a kulturálódás és igényes szórakozás közösségi színtere. A könyvtár a folyamatosan újuló állománnyal folyóirat olvasás és informatikai eszközök használatának lehetőségével várja a látogatókat. a Jaksa János Helytörténeti Gyűjtemény előre egyeztetett időpontokban látogatható.
Az Egyesített Közművelődési és Muzeális Intézmény a kulturálódás és igényes szórakozás közösségi színtere. A könyvtár a folyamatosan újuló állománnyal folyóirat olvasás és informatikai eszközök használatának lehetőségével várja a látogatókat. a Jaksa János Helytörténeti Gyűjtemény előre egyeztetett időpontokban látogatható.

Az Egyesített Közművelődési és Muzeális Intézmény a kulturálódás és igényes szórakozás közösségi színtere. A könyvtár a folyamatosan újuló állománnyal folyóirat olvasás és informatikai eszközök használatának lehetőségével várja a látogatókat. a Jaksa János Helytörténeti Gyűjtemény előre egyeztetett időpontokban látogatható.

A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.

A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.

Szent Gellért Borház és Vendégfogadó a hagyományok őrzője. Konyhája egyedülálló, enteriőrje páratlan, hangulata rabul ejtő. A 19. századi csárdák hangulatát idéző belső a hozzá kapcsolódó gasztronómiai kínálat teszi feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A kemencés és bográcsos ételek, a minőségi magyar borok és pálinkák vezetik be Önt és családját a régi békeidők hangulatába.
Szent Gellért Borház és Vendégfogadó a hagyományok őrzője. Konyhája egyedülálló, enteriőrje páratlan, hangulata rabul ejtő. A 19. századi csárdák hangulatát idéző belső a hozzá kapcsolódó gasztronómiai kínálat teszi feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A kemencés és bográcsos ételek, a minőségi magyar borok és pálinkák vezetik be Önt és családját a régi békeidők hangulatába.

Szent Gellért Borház és Vendégfogadó a hagyományok őrzője. Konyhája egyedülálló, enteriőrje páratlan, hangulata rabul ejtő. A 19. századi csárdák hangulatát idéző belső a hozzá kapcsolódó gasztronómiai kínálat teszi feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A kemencés és bográcsos ételek, a minőségi magyar borok és pálinkák vezetik be Önt és családját a régi békeidők hangulatába.

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott TÁJVÍZHÁZ kiállítás a Körös–vidéki tájról, vizeiről, természeti értékeiről, valamint a gyógyfürdőzésről és a népi gyógyászatról mutat be hasznos ismereteket a nagyközönség számára, szórakoztató, élményt adó módon. A bemutatóházban kisebb konferenciák és időszakos kiállítások megtartására is lehetőség van.