Tormás

Tormás (németül Krendorf) község Baranya megyében, a Dunántúlon, a Sásdi kistérségben. A község Baranya megye északi-északnyugati részén a Mecsek erdős dombjai között fekszik. Északról Gödre, keletről Baranyaszentgyörgy, délről Bakóca, nyugatról Szágy falu határolja. A megye egyik legősibb települése. A megyeszékhelytől való távolsága 38-40 km. Megközelíthető Pécsről, illetve Kaposvár felől a 66-os főúton, amelynek minősége jó. Ezen az úton haladva Baranyajenő község után vezet bekötőút Baranyaszentgyörgyön át Tormásra, amely további 6 km után Szágynál véget ér. A falut naponta öt autóbuszjárat-pár érinti. Jellemző és jól kiaknázható az erdő-, valamint a vadgazdálkodás. A település közvetlen közelében található erdőségek értékes fa- és vadállományával, Felső- és Alsókövesden erdészházakkal, az alsó-kövesdi halastórendszerrel, a nagymátéi vadász vendégházzal a jövőben jelentős turisztikai vonzerő lehet. E szerepkör a szomszédos községekkel összefogva jól kiépíthető. Tormás Árpád-kori település, nevét Árpád fejedelem unokájától, Tormástól kapta, akinek itt birtoka volt. Mások a torma növénynév - s képzős származékának tartják és szerintük vadtormával benőtt helyre utal. A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1714-ben kezdett benépesedni a környékbeli falvak magyar lakóiból. A XIX. század húszas éveiben telepedtek le az első németajkú lakók. Arányuk 1890-re elérte a 23%-ot 1930-ban 575 magyar és csupán 26 német anyanyelvű lakosa volt. A németek kitelepítése a falut is érintette. 1970-ben 411 magyar és 44 német anyanyelvű lakta. A település lakói római katolikus vallásúak. Templomukat 1932-ben Szent Vendel apát tiszteletére szentelték fel. Ásatások bizonyítják,hogy római hadiút is vezetett területén. A rajta végig húzódó Szágy-patak Sásdon ömlik a Baranya-csatornába ami Dombóváron éri el a Kapos folyó vízét. Van új faluháza ami a rendszerváltás kezdetén épült. Található még óvoda, korcsolyapálya, játszótér, focipálya, park, Tölgyfa büfé, templom, ami régen csak imaházként szolgált.