Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Kiemelt ajánlat
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A tárlaton kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei, és Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap.
Kiemelt ajánlat
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
2026. évi vezetett séták Dr. Gyugyi László gyűjteményében. Zsolnay Vilmos egykor világhírű gyára ma már mint Pécs új, kulturális városrésze fogadja örökbe minden egyes hazatért remekművét. A Zsolnay Negyedben, a felújított Sikorski-házban Zsolnay aranykorának legszebb kerámiái várják a látogatókat.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.
Kiemelt ajánlat
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Időszaki és állandó kiállítások, kiállításmegnyitó események Ózdon, az Olvasó kisgalériájában, az ÓMI Civil Házban, az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárában, az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban.
Digitális Kárpát-medence kiállítás Ózdon. A Magyar fénymúlt alcímet viselő kiállításon felidéződik az elmúlt száz év történelme, művészete, hagyományai a Digitális Erőműben
