A SZTA Malonyai Arborétuma a legeredetibb arborétumok – fagyűjtemények közé tartozik Közép-Európában. Történelme során az örökzöld fafajták akklimatizálását célzó kísérlet valósult itt meg, és megdőlt a szlovákiai körülmények közötti felhasználásukról alkotott előítélet. A későbbiekben a SZTA Malonyai Arborétuma kiemelkedő helyet foglalt el az idegenszármazású fás növények komplex módon irányított introdukcióját tekintve Európában, és új fitogeográfiai területek létrejöttével lehetővé tette az idegenszármazású dendroflóra tanulmányozásának nagymértékű fejlődését Szlovákiában.
A SZTA Malonyai Arborétuma a legeredetibb arborétumok – fagyűjtemények közé tartozik Közép-Európában. Történelme során az örökzöld fafajták akklimatizálását célzó kísérlet valósult itt meg, és megdőlt a szlovákiai körülmények közötti felhasználásukról alkotott előítélet. A későbbiekben a SZTA Malonyai Arborétuma kiemelkedő helyet foglalt el az idegenszármazású fás növények komplex módon irányított introdukcióját tekintve Európában, és új fitogeográfiai területek létrejöttével lehetővé tette az idegenszármazású dendroflóra tanulmányozásának nagymértékű fejlődését Szlovákiában.
A SZTA Malonyai Arborétuma a legeredetibb arborétumok – fagyűjtemények közé tartozik Közép-Európában. Történelme során az örökzöld fafajták akklimatizálását célzó kísérlet valósult itt meg, és megdőlt a szlovákiai körülmények közötti felhasználásukról alkotott előítélet. A későbbiekben a SZTA Malonyai Arborétuma kiemelkedő helyet foglalt el az idegenszármazású fás növények komplex módon irányított introdukcióját tekintve Európában, és új fitogeográfiai területek létrejöttével lehetővé tette az idegenszármazású dendroflóra tanulmányozásának nagymértékű fejlődését Szlovákiában.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
Gyűjteményes kert, mely ismerteti a Kárpát-medence növényeit, óvja az élővilágát és fenntartja az életközösségek fajgazdagságát. Az arborétum előzetes bejelentkezés után látogatható!
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A Pákozdi Pagony Fejér-megyében, Budapesttől 50 km-re, a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el.
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A monostor természeti környezetének tudatos alakításáról a 19. századtól vannak feljegyzések.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
