A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyók, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.
Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.
Surd természeti kincsei is védettek: arborétuma – melyet Zichy parknak is hívnak a falu déli végén található egy kis tóval együtt. Értékét főleg fái adják, nem egy közülük több, mint száz esztendős. Egy platánfája, amelynek körmérete több, mint hat méter 130 éves is elmúlt. Jellemzően parki faunával rendelkezik, érdekes szitakötőfajok is találhatók itt. Híresen idősek a surdi szőlőhegy szelíd gesztenyefái – több száz éves példányok is vannak itt, az egykori Zichy birtokon. Érdemes erre kirándulni és megcsodálni a természet e ritka óriásait, különösen egy, körülbelül négyszáz évesnek becsült példányt, amely igen jó állapotban él még mindig.
Arborétumunk fiatal, új telepítésű arborétum. Az első fákat 1993 őszén ültettük az iskola belső udvarába, és folyamatos fejlesztéssel értük el a mai állapotot, ezért fáink különböző méretűek: a 30 cm és a 10 méter között minden átmenet előfordul.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Helyi kezdeményezés eredményeként kapott védettséget 2009-ben Tápiószele határában az 1959 óta működő Agrobotanikai Intézet (ma Növényi Diverzitás Központ) területének közel 100 hektáros részlete. Maga a Központ a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, számos előremutató program koordinátora, résztvevője. Változatos növényzetét fajgazdag gyepek, őshonos fafajokból álló ligetek, illetve egy kisebb tó alkotja. A Központ kiszolgáló épületei között arborétumszerű megjelenésben idős fákat láthatunk.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Az egykori Benyovszky-kúria parkja védett. Egy része zárt terület, a többi szabadon látogatható. A parkban és tavában is számos növénykülönlegesség és ritka madárfaj található. Az itt átfolyó patakot felduzzasztották, medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár nagyságú tavacskát alakítottak ki szigetekkel és a szigeteket átívelő fahidakkal. Jelenleg is horgásztóként használják. A 90-100 éves fák között olyan különlegességek is akadnak, mint a kalábriai fenyő, a mocsári ciprus és a virginiai boróka. Az idős fák zöme nyugati ostorfa, fekete dió, platán, kocsányos tölgy, fehér nyár, erdei- és feketefenyő.
Ma több mint 400 növényfaj egyedei találhatók az arborétumban, melynek fő feladata, hogy megőrizze a haza keményfaligetek képviselőinek megmaradt egyedeit és azokat a növénykert más hazai és tájidegen fajaival együtt, gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
