
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.
A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.

A „Nagycserei Kőrises” arborétum Debrecentől keletre, a 48-as út északi oldalán, Nagycsere településrésztől északra található. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil ligeterdő állomány alkotja, melynek mélyebb, tavasszal vízben álló részein a magyar kőris került túlsúlyba. Ez az állomány a Nyírség legszebb ligeterdői közé tartozik. Átfolyik rajta egy nyírvízlecsapoló csatorna, melyen – a vízmegtartás érdekében – Debrecen Önkormányzata egy zsilipet hozott létre.

A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.

A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.

A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.

A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.

A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.

A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.

A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.
A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.

A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 6,85 hektáros kert gyűjteményeiben jelenleg 7000 féle növény található, ebből a szabadföldi gyűjteményekben kb. 4500, az üvegházakban kb. 2500. Az egyedek száma több mint 100000 db. Az előforduló védett, vagy fokozottan védett fajok száma: 350. A kertben megfigyelt 66 állatfajból 60 védett.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.

A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.

A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.