A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Több mint 12 000 fajhoz illetve fajtát tartalmazó élőnövény-gyűjtemény. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az odalátogatókat.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
Gyűjteményes kert, mely ismerteti a Kárpát-medence növényeit, óvja az élővilágát és fenntartja az életközösségek fajgazdagságát. Az arborétum előzetes bejelentkezés után látogatható!
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A 15 hektáros Vadaspark kifutóiban a hazai nagyvad fajok eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetben láthatóak. A látogatóközpont lehetőséget teremt arra, hogy a városhoz közel, kis területen, egy egyedülálló módon kialakított növénygyűjtemény segítségével vigye az embereket közelebb a természethez. A 2025. március 15-ig zárva tartó Vadaspark a téli szünetben előzetes bejelentkezés alapján fogad csoportokat.
A Pákozdi Pagony Fejér-megyében, Budapesttől 50 km-re, a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el.
A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. A monostor természeti környezetének tudatos alakításáról a 19. századtól vannak feljegyzések.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
Az arborétumot a cukorgyár alakította ki az 1980-as években a sportpályák mögötti területen, ahol védett és őshonos növényfajták telepítése történt. Az arborétum területén 1990-ben létesült egy halastó, amely a gyárból feleslegként elfolyó termálvizet (az 1970-ben fúrt termálkút vizét használta a cukorgyár is) és strand felesleges vizét gyűjtötte össze. Megépülése után rövid időn belül nagyon népszerű lett a helyi horgászok körében. Napjainkban a tó horgász egyesület gondozásában áll. Évente több alkalommal történik haltelepítés. A tóban előforduló legjellemzőbb halfajták a ponty, amur, kárász, keszeg. Érdekessége, hogy télen sem fagy be.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
Az arborétum ma a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képezi, egyszersmind a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek is része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. 2012-ben a Pécsi Egyházmegye Európai Uniós turisztikai vonzerő fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására „Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben” címmel. A pályázat 2015-ben zárult. Átadásra került a felújított kastély, amelynek része a zarándokház, turisztikai információs pont, valamint a kastély történetét feldolgozó kiállítás és egy Mindszenty-emlékkiállítás.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védett, de sajnos ma is igen el van hanyagolva. Recskről gyalog, a sárga jelzésű turistaúton közelíthető meg.
